Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1897

igy adván jelt a bosszulóknak, hogy őt a Tartaroszba dobják. A zsarnok és a hozzá hasonlók ledobattak és tövisekkel kínoz- tattak. A leszálló és felemelkedő lelkek egy közeli réten találkoztak és együtt voltak hét napig. Elbeszélték egymásnak a maguk különböző történetét és tapasztalatait s igy megtanulták egymástól az ég és pokol rejtelmeit. Régi barátok és ismerősök találkoztak és üdvözölték egymást. Innen a végzet elé mentek, hol tetszés szerint új életet választhattak. Platón más meg más mythoszt beszél el, hogy illusztrálja az igazság sze- retetének fontosságát e választásnál. Leírja azoknak helytelen és meggondolatlan választását, kik valamely átélt fájdalom elkerülése végett nemcsak az igaz, jó és tiszta által vezettetnek. A mit maguk választanak az lesz az övék. Ha sikerre, hivatalra hírnévre vagy gyönyörre tekintenek a választásnál, megkapják, de ez által új és fájdalmas megtorlást vonnak magukra. Az első választó, jóllehet kihirdette egy próféta, hogy mindenki megkapja a mit akar, azonnal meggondolatlanul a legnagyobb zsarnokságot választotta s csak később látta be, hogy ezzel saját gyermekeit kell elnyelnie és kezdte a mellét verni és átkozni a sorsot és isteneket és mindent csak magát nem. Orpheusz lelkét is látta, ki egy hattyú életét választotta, nem akarván asszonytól születni, mivel az asszonyok az ő gyilkosai voltak. Thamyrasz fülemile akart lenni inkább, mint ember, mig haty- tyuk és fülemilék emberi alakot választottak. A huszadik választó egy oroszlán életét választotta és ez Ajász volt, Telamon fia, ki nem akart emberré lenni, emlékezvén az őt ért ítéletre. Agamennon sas akart lenni, mert szenvedései miatt gyűlölte az emberi természetet. Atalanta athleta, Epeusz pedig egy ravasz asszony óhajtott lenni, mig Theszitész, a bohócz, majommá lett. Mikor a választás megtörtént, a feledés forró mezejére vitettek, majd az öntudatlanság vizéből ittak és este lefeküdtek. Éjfél tájban vihar és iöldrengés keletkezett és a lelkek, mint hulló csillagok, mentek az ujjészületésre a földön. Hogy Ér miképen került vissza, azt nem tudta, csak azon a reggelen a ravatalon találta magát.

Plátón a büntetést Isten igazságával megegyezőnek tartja épen mint a keresztény hit mondja és ez a morális argumen2- 17 -