Állami Gimnázium, Kolozsvár, 1941

5

húzza-halasztja a dolgot, talán utasítást kapott rá feletteseitől, akikben az angol barátság gyanút kelthetett, talán Körösi Csorna mélyedt el a buddhista tanok tanulmányozásában, nem lehet tudni, csak any- nyit, hogy Körösi Csorna Sándor úgy érzi, elvesztegette az időt és pénzt, amit az angolok rábíztak,

1826-ban megtudja, hogy az angolok munkásságára már nem is tartanak igényt, mert közben már kiadták egyik hittérítő tibeti nyelvtan- és szótárát. Körösi Csorna Sándor teljesen pénz nélkül marad mindaddig, míg ki nem derül, hogy a kiadott szótár és nyelvtan nem komoly tudományos munka és nevetségessé teszi a britek tudományát. Akkor megint megbízzák a munkával Körösi Csorna Sándort.

Három évig dolgozik a kanami lámakolostorban, amíg teljesen befejezi nagy művét s az első tudományosan megszerkesztett tibeti nyelvtant és szótárt, ezenkívül pedig az első komoly ismertetését az északi budhizmusnak.

1831-től Kalkuttában van, ahol a nagy város közepén is éppen olyan igénytelenül él, mint a tibeti kolostorokban. Miután művét sajtó alá rendezte, az Ázsiai Tudományos Társaság őt kéri meg, hogy könyvtárát elrendezze, mert csak ő értette az itt található keleti könyveket. Akkor Körösi Csorna Sándor már tizenhét nyelvet tudott.

Ebben az időben tudomást vesznek Magyarországon és különösen Erdélyben is értékes munkásságáról és gyűjtést rendeznek számára. A tudós megköszöni a hazai pénzt és visszaküldi hazai célokra. Minek neki a pénz ? Csak a tudomány érdekli. Még a könyvtár rendezéséért sem fogadja el a fizetést, mert nem találja megengedhetőnek, hogy olyan munkáért megfizessék, ami neki örömet szerzett.

1835-ben a szanszkrit nyelvet tanulmányozza és Nagytibetbe szeretne menni, Lasszába, hogy a Dalai Láma könyvtárát tanulmányozva a magyarok eredetére vonatkozó adatok után kutasson.

1842-ben ázsiai ruhát ölt és újra neki indul Tibet útjának. Mocsaras őserdőkön visz át az útja és a mocsári láz ledönti az ötvennyolc éves férfit, aki pedig még tíz évig szeretett volna kutatni, mielőtt hazatérne. Dardzsilinget, az angol határállomást, még eléri és utolsó napjaiban csak régi álmáról a húnok és magyarok ázsiai őseiről beszél angol orvosának, aki ebből mit sem ért, és akit a húnok és magyarok sorsa annyira érdekel, mint például a sziu- indiánoké, vagy még annyira sem.

Körösi Csorna Sándor pedig 1842 április 11-én hajnalban csendben, haláltusa nélkül elaludt, anélkül, hogy megismerte volna az ujgurok hazáját.