Református Kollégium, Kolozsvár, 1942
34 munkával kapcsolatban megvalósult a nevelés szempontjából oly előnyös helyzet, hogy a leventenevelést az intézet tanárai látják el. Az 1. sz. csapat létszáma 220, a 2. számúé 130. A kiképzés minden héten hétfőn folyik a 2. sz. csapat részére és kedden délután az 1. csapat leventéi számára. Tekintettel a levente munka fontosságára, a kötelező foglalkozási időn kívül a leventék szabadidejét az internátus épületében berendezett leventeotthon segítségével igyekeztünk a leventeéletforma kereteibe helyezni. A csapatok leventéi résztvettek és vesznek minden levente megmozduláson, belekapcsolódva így a városi levente-egyesület munkájába. Ezek közül, mint legfontosabbakat, megemlítem a karácsony előtt lezajlott »szeretet csatáját«, a hadbavonult honvédek hozzátartozóinak gondozását, mely állandó munkát jelent, az országos leventelabdarugó bajnokságokat, melyeken levencsapatunk együttese a vezetőhelyen szerepel. Ezeken a társadalmi és iskolánkívüJi megmozdulásokon kívül erős munka folyik a leventeszellem és az intézet régi, hagyományos formáinak és szokásainak kifogástalan és a nevelést, — a hit- és nemzetnevelést, — minél jobban elmélyítő és eredményesebbé tevő egybeforrasztásán. 2. A kolozsuári református kollégium Gyulai Pál-önképzőköre. Az önképzőkör Nagy Géza r. tanár vezetése alatt működik. A folyó iskolai évben alakult meg az önképzőkör természettudományi szakosztálya, melynek irányítására a vezető tanár dr. Bereczky Tibor r. tanárt kérte fel. A résztvevők száma ülésenként átlag 30 volt. A VIII. osztály általában 10—15, a VII. osztály 4—5, az VI. osztály 6—8, az V. osztály ugyancsak 6—8 tanulóval vett részt az összejöveteleken, melyeket hetenként péntek délután V*4—5 óráig tartottunk, mégpedig úgy, hogy az egyik héten az irodalmi, a másikon a természettudományi önképzőkör rendezett összejövetelt. Az év folyamán az irodalmi önképzőkör 12 ülést, a természettudományi szakosztály 8 ülést tartott. Néhány alkalommal a tagok iskolai vagy iskolánkívíili elfoglaltsága miatt nem lehetett megtartani a kitűzött üléseket. Az irodalmi önképzőkör év elején, a finnugor rokonság ünnepélyének megrendezésével egyidejűleg sikeres finn kiállítást rendezett, melyen a mai Finnországot ismertető fényképsorozatokat, finn irodalmi alkotásokat és finn, észt, lap népművészeti tárgyakat mutatott be az iskola és a kolozsvári középiskolák ifjúságának. Az év első felében-egy alkalommal Széchenyi, egy alkalommal pedig Móricz Zsigmond emlékének áldoztunk. Ezeknek az üléseknek a hatása alatt a második félévben a mai magyar élet nagy kérdéseivel foglalkoztunk szemináriumi módszerrel, így kerültek megtárgyalásra a magyar önismeret, a magyar föld, a magyar parasztság, a magyar ipar és kereskedelem, a magyar munkásság, a magyar középosztály és magyar értelmiség művelődési, irodalmi, gazdasági és társadalmi kérdései, mindenegyes esetben elsősorban a múlt és jelen nagy gondolkozói, írói, költői, tudósai: Zrínyi, Apáczai Cseri J., Széchenyi, Ady, Móricz, Szabó Dezső, Szekfű, Győrffy István, Mak- kai, Karácsony Sándor, Németh László, Kerék Mihály, Weis István,
