Református Kollégium, Kolozsvár, 1941
11 délyi magyar nyelvünk állapota címen a Magyar Nyelv 1931. évfolyamában. Kisebb cikkei (jórészt a Magyarosan cimü folyóiratban jelentek meg) mintaképei a rövid, szabatos okfejtésnek és fogalmazásnak. A rádió 1940-ben egy hónapon át naponként egy-egy ötperces nyelvművelő felolvasást tartott a leggyakrabban előforduló magyartalanságok, nyelvi vétségek megszüntetése, csökkentése céljából. Csak az utolsó felolvasás alkalmával tudtuk meg, hoogy ezeket is Csüry Bálint írta. Szívesen foglalkozott jelentéstani kérdésekkel is, erről számos tanulmánya tanúskodik, akadémiai székfoglaló értekezése is ebből a * tárgykörből való6, de életének főműve kétségtelenül a Szamosháti Szótár. Ömaga is ezt a munkáját tartotta legtöbbre, halálos ágyán is ezt emlegette, mert ott is, akkor is nem magával törődött, hanem félbenmaradt munkáival, megvalósításra váró terveivel foglalkozott. Elsősorban a csángó szótárt akarta volna bevégezni, amelyen már hosszabb idő óta dolgozott. Ez a szótár mintegy kiegészítője lett volna a Wichmann György északi és hétfalusi csángó szótárának, aTnelyet a Finnugor Társaság megbízásából Kannisto Artur finn egyetemi tanárral együtt éppen ő, Csüry Bálint adott ki.0 De egy másik, nem kevébbé fontos alkotásáról sem szabad megfeledkeznünk, nevezetesen a debreceni egyetemmel kapcsolatos Magyar Népnyelvkutató Intézetről, melyet ő harcolt ki és ő szervezett meg. Munkatársait, a kutató gárdát is ő vezette be a munka módszerébe (ezért is írta meg A népnyelvl búvárlat módszere című tanulmányát), és a népnyelv egyes kisebb kérdésének mintaszerű feldolgozásával példát mutatott tanítványainak. Ennek az intézetnek két évkönyve jelent meg Csüry Bálint szerkesztésében és Magyar Népnyelv címen.7 Az I. évkönyv Mit akarunk ? című bevezetése nagy tervekről és nagy kiterjedésű munkakezdésről ad számot. Talán legjobb lesz, ha utolsó bekezdését ideiktatom : «Jelen Évkönyvünkben bizonyságot akarunk tenni eddigi munkásságunkról. Tervünk az, hogy munkásságunk eredményeit évkönyveinkben (később talán folyóiratban) hozzáférhetővé tegyük a magyar nyelvbúvárlat számára. Évkönyvünk azt bizonyítja, hogy a magyar ifjúságban megvan a kérdés fontossága iránti megértés, megvan a lelkesedés és munkakedv. Bár ne hütené le ezt a lelkesedést a mindent lehervasztó közöny.» Milyen kár, hogy éppen akkor kellett őt elvesztenünk, amikor éveken át tartó, céltudatos és szívós munkájának gazdag és érett termésében gyönyörködhetett volna. Bizonyára lesz dolgozótársaiban elég erő és kitartás, az illetékesekben és magánosokban kellő megértés, tudományszeretet és áldozatkészség, hogy ne engedjék ezt az 6) Érintkezésen alapuló névátvitel. Értekezések a Nyelv- és Széptudományok Köréből. Budapest, 1929. 57 1. 6) Yrjö Wichmann Wörterbuch des ungarischen Moldauer Nordcsángó- und des Hétfaluer Csángódialektes Herausgegeben von Bálint Csüry und Arturi Kannisto. Helsinki. 1936 XV+219 1. 7) Magyar Népnyelv. A Debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetének Évkönyve. Szerkeszti Csüry Bálint, a debreceni egyetem tanára. Debrecen, 1839, 1940. 1: 177+3 1., II. 290+2 1.
