Református Kollégium, Kolozsvár, 1914

— 12 —

Dr. Kálmán János koporsója felett.

1914. dec. 20-án elmondotta dr. Kenessey Béla ref. püspök.

I. Kor. XV. 55. és 57.

Az Isten pedig addig, amig félünk a haláltói, az életre, a hűségre, az élet harcaiban való tusakodásra, a kötelességek teljesítésére és a mieink iránt való szeretetre, a hozzájuk való ragaszkodásra adja az ő kegyelmét. Akkor pedig, amikor mind jobban közeleg a félelmeknek rettegett királya s mind inkább meglazulnak az összes kötelékek, amelyek bennünket e földhöz fűztek: az Isten a halálra ad kegyelmet.

Mikor ezt az immár ravatalán nyugvó kedves barátomat ezelőtt alig egy hónappal legelőször látogattam meg betegágyánál, akkor még tele volt életkedvvel, élet-reménységgel s a biztatásnak minden szava, amely gyógyulásról beszélt, felragyogtatta szemeit, mosolyra vonta ajkait és ő maga is még annyi igazoló és erősítő bizonyítékot tudott felsorolni a mellett, hogy hiszen csak egy egyszerű meghűlésről van szó és úgy vágyott élni! . . . Hiszen volt is, lett volna is még nagyon sokáig miért!

Tele volt a lelke nagy tervekkel, nagy és jogosult ambíciókkal.

Azt a királyi gyűrűt, amelyet jóformán még gyermek-ifjúként kapott szorgalma jutalmáúl s az írás szavainak megerősítéséül, hogy „a királynak jóakaratja vagyon az eszes szolgához“ (Péld. XIV: 35), egy nagy elkötelezésnek tartotta, amely folyton folyvást való tanulmányozásra ösztönözte s e gyűrűnek brilliánsaiból kicsillanó fénysugarak egy ösvényt ragyogtak be előtte, amely mind beljebb és beljebb visz a tudományoknak szentélyébe és mind magasabbra a szellemek birodalmába.

Egyelőre mind csak az anyaggyűjtés szorgalmas munkáját végezte.

Lement kedvenc stúdiumai történeti színterére, hogy megnézze, ha vájjon olyan fénydús-e még Göröghon ege, miként az Homérosra sugárkévéket szórt. Van-e még nyoma a hősöknek, akik egykor gyorslábakkal csatáról csatára szálltak s óit áll-e még „glaükopis Athenae,“ hogy ihlessen bölcseket s védjen tudományt ? És bár azzal a szomorú benyomással jött haza az Akropolis romjaitól, mint Byron új görög dalnoka, hogy