Református Kollégium, Kolozsvár, 1913
19 zésben. A máteriális vagy tartalmi képzés a tanúit tárgyak tartalmára, az egyes tanúimányágak területén való jártasságra, szóval az ismereti anyagra vonatkozik. A formális képzés pedig ezen anyag appercipiálására, ennek a mondhatni megélt anyagnak az intelligencia gyarapodásában, sikeresebb önállításában való szerepére. „Formális képzés, — Panlsen szerint, — lelkiismeretes, derekas és pontos értelmi munkára való képzés.“1 Tartalmi és formális képzés egymástól el nem választható, mint Ackermann is helyesen mondja,2 de ez nem azt teszi, hogy pl. a máteriális képzés nagyobb foka szükségszerűleg magával vonná a szellem formális fejlődését, vagy megfordítva. Szóval lehet valaki okos ember, amiért nem tudós és lehet valaki tudós, anélkül, hogy okosnak mondhatnék. Pl. Berzsenyi Dániel vagy Kisfaludy Sándor okos ember volt; tudott is eleget, de voltak sokkal jelentéktelenebb emberek, akik többet tudtak náluk, tudósabbak voltak. Vagy pl. Gutenberg János okos ember volt, de nem tudós. Josephus Scaliger mérhetetlenül többet tudott G.-nél, mégis jelentéktelen hozzá képest. Jókai: Egy ember, aki mindent tud c. regényének hőse pl. tudós ember, de nem okos. Dickens Dombey és fiában pl. Blimberné asszony, ki latinál és görögül folyvást beszélt, fel tudta sorolni Cicero összes egészen és töredékben fennmaradt beszédeit cím szerint s élete legfőbb óhajtása volt, hogy vajha Cicerót személyesen ismerhette volna, tudós nő volt anélkül, hogy okosnak mondhatnék. Természetesen vannak olyan emberek is (pl. Arany János, vagy Brassai), akiknél mindkét tulajdonság szerencsésen egyesül, sőt végül olyanok is vannak, akikben egyik tulajdonság sincs meg. Nos, aki sokat tud, tehát tudós ugyan, de reflexió-foka ennek megfelelőleg nem emelkedett, az máteriális tekintetben képzett, de formális képzettsége nem áll arányban e képzettségi fokával. Még ma is széles körben elterjedt felfogás, különösen a laikusok körében, a formális képzésről bizonyos szellemi torna értelmében beszélni. A szellemet valami a testhez hasonló szervezetnek képzelik, melynek különböző képességei vannak: emlékezet, képzelet, értelem stb. S amint a súlydobás a kart, a futás a lábat erősíti, épúgy erősíthető pl. az emlékezet a szavak vagy dolgok neveinek megtanulásával. A számtan, mondják, köszörüli, élesíti az észt, a nyelvtan szintén észköszörülő, a szótanulás pedig az emlé1 Fr. Paulsen : Pädagogik. Berlin, 1911. 276. 1. 2 E. Ackermann : Formale Bildung. Rein Enciklopédiája, II.: 869. 2’
