Református Kollégium, Kolozsvár, 1912

Már ezekből is látszik, hogy a tanári kar méltányolta a Hegedűs Sándor önképzőköri munkásságát is. Valóban a szorgalmas tanulás mellett tudott időt szakítni az önkéntes munkásságra is.

Annyira szorgalmas volt, hogy serdűltebb korában reggel 6 órától késő estig minden idejét tanulással töltötte. Nem tekintette elsőrendű feladatának a leckére való készülést, néha előre két- három napi leckéire elkészült, hogy azután minden idejét kedvenc magántanúlmányának szentelhesse. Atyja külön tanítókkal elég korán taníttatta németül és franciául. Már diák-koráig annyira vitte ebben a két nyelvben, hogy eredetiben jól tudta olvasni az őt érdeklő szakírók müveit. Angolul is tanúit, de ebben atyja kora halála miatt nem haladhatott annyira, mint a francia nyelvben, hanem később magánszorgalommal szerezte meg az angol nyelv teljes ismeretét. Sámi Lászlónak kedvenc tanítványa volt, ki látva tudásvágyát, nagy szorgalmát, ajánlott neki könyveket s rendelkezésére bocsátotta saját könyvtárát is, meg figyelmébe ajánlotta a kollégiumi nagy könyvtár jelesebb műveit. így elolvasta eredetiben Proudhon munkáit, a francia forradalom jelesebb történetíróit. Különösen kedvenc írója volt Quinet s ennek munkáit állandóan az asztalán tartotta. Legkedvesebb tanúlmánytárgya azonban a közgazdaság volt, Careynak nagy müvét rendszeresen áttanúlmányozta, folytonosan jegyzeteket csinált belőle, valamint minden olyan tudományos munkából, mely figyelmét különösen megragadta. Tanúl- mányairól rendesen számot adott öccsének, Istvánnak, kivel az üdülésre s játékra szánt szabad órákat elsétálgatta, beszélgetve tanulmányairól, terveiről s biztatva öccsét a különleges tanulmányokra, különösen a félbenmaradt nyelvtanulás folytatására. Ketten ki-kisétálgattak a kolozsvári sétatérre, együtt olvasgatták Fenolon Telemaque-ját, hogy gyakorolják magukat a francia nyelvben. Mikor öccse nem tudott beszámolni elegendő külön önmunkássággal, rendesen megdorgálta a bátyja. Még a szigorú dorgálás sem esett rosszul az alig egy évvel ifjabb diáknak, mert olyan jóindulattal s annyi okos tanácscsal volt fűszerezve, hogy az öcsnek látnia kellett a bátyja igazát s azt a nagy szeretetet, melyből a dorgálás fakadt.1

De nemcsak öccsét buzdította a munkára, tanulásra, önkéntes szorgalomra, hanem kortársait is. Nem ritkán gúnnyal, visszautasí1 Hegedűs István adatai.