Református Kollégium, Kolozsvár, 1912
52 sem sokat tudtak németül. 1862-ben, mikor az új egyházi szervezet életbelépett, ismét kimaradt az elemi iskolából a német nyelv s a harmadik gimnáziumban kezdődött ez a nehéz és eddig igen kevés sikerrel tanított tudomány. Hegedűs Sándor eleveneszű, tudásra vágyó, szorgalmas gyermek volt, akiben termékeny talajra találtak tanítójának elbeszélései, tanításai. Amint annyira megismerkedett a betűkkel, mindjárt fel is használta a tudományát s olvasott mindent a kirakat-felírásoktól a színcédulákig, csakhogy élvezhesse új tudományát. Tanulótársai között hamar az elsők, a legjobbak közé került. Öccsével, Istvánnal mindig együtt voltak jóban, roszban s egymást biztatták, támogatták. Egyik már gyermekkorától a komolyságra, másik az elevenségre, változatosságra hajlandó, épen kellő kiegészítői voltak egymásnak. Mindaketten kitűnő tanulók, István első, Sándor második az osztályában. A felsőbb osztályokban állandóan jutalmakat kapott. így mint VI. osztályos kapta Cicero De Officiis című munkát, mint első éves bölcsész az első télévben a Dániel Imre alapból 6 írt 50 krt, a második félévben a gr. Teleki Sámuel alapból 5 frt 25 krt, azután mint bölcsész és jogász a következő jutalmakat kapta: a Halmágyi Sámuel alapból 15 frt, a gróf Rédey Ádám alapból 14 frt, a Tamási János alapból 17 frt, a Kincses János alapból 20 frt; ezt a két utóbbi jutalmat kapta mint másod éves jogász is, de ez alkalommal, mikor az iskolától is búcsút vett, többféle jutalomban is volt része. Az 1807. június 22-én tartott ülésen Ugrón István kollégiumi főgondnok bejelentette, hogy a következő napi zene-vizsga alkalmával kiosztandó jutalmul négy aranyat ajánl fel. E nagylelkű adomány bejelentésére a tanári kar határozata a következő:1 „A szaktudományi önképzőkörökben kifejtett munkásságért egyik arany Hegedűs Sándor II. éves jogásznak, a másik Végű Arthur II. éves bölcsésznek adassék, dicsérettel lévén megemlítendő Hegedűs István“. A másik két aranyat a magántanítói képezde tagjai közül Benedek István és Kabós Béla kapták. Ugyanazon alkalommal Hegedűs Sándor nyerte meg a kitűzött történelmi pályadíjat olyan dicsérettel, hogy a Teleky Sámuel alapítványból kitűzött 21 frt 35 kr pályadíjhoz csatoltassék hozzá a múlt évről kiadatlanúl maradt ugyanakkora összeg s így a Hegedűs Sándor igen kiváló pályamunkája 42 frt 70 krral jutalmaztassák. 1 Tanári ülések jegyzőkönyve 1867. évi 56. jkvi sz.
