Református Kollégium, Kolozsvár, 1911
70 Rousseau kissé radikálisan azt kívánja az ifjútól, hogy dolgozzék, mint egy paraszt és gondolkozzék, mint egy bölcsész; nehogy henyélővé váljék, mint a vad emberek. A kézügyességi oktatást a helyes nevelés kellékének tartják Basedow és Salzman is. E nagy nevek után Kindermann (1740—1801.) kaplitzi lelkész gyakorlati irányban ad hatalmas lökést a slöjdnek. A gondjaira bízott iskolák mindenütt el voltak hanyagolva, reá várt azok rendbeszedése. S rájött, hogy a legfényesebb felszerelésű iskola sem ér semmit, ha azokban a rendes tantárgyak mellett a munkásságra is nem szoktatják a gyermeket. Munkaiskolákat állított be tehát mindenfelé. Tevékenysége meg is hozta a maga gyümölcsét. Csehország területén pár év alatt 200 ipar-osztályt állítottak be a rendes iskolák mellé s itt a fiú- és leánynövendékek gyakorolták magukat a kötésben, fonásban, csipkeverésben, kártolásban, továbbá a selyemhernyótenyésztésben, gyümölcsfatermesztésben, kertészetben. A Kinder- mann-féle iskolák hatása átcsapott aztán Németországba. Itt Wage- mann L. H. már 1784-ben ilyen munkaiskolát szervez Göttingában. Ennek nyomán terjedt ott mind szélesebb körre a munkaiskola vidékek szerint más és más munkakörrel. így Nürnbergben a gyermekjáték-faragást is felölelték s ezzel alapját vetették meg a nürnbergi híres gyermekjáték-iparnak. Svájcban Pestalozzi dolgozik hasonló irányzattal. Hazánkban a „Ratio Educationis“ alapján újulnak fel a kézügyességi oktatással is foglalkozó iskolák, legelébb Győrött 1779-ben. Minket, kolozsváriakat, már közelebbről is érdekel az érd. ref. egyházkerület területén megindúlt ilynemű irányzat. 1818-ban a konzisztorium Marosvásárhelyen polgári iskolát akar felállítani. Ebbe az új iskolába a kézimunka bevezetését sürgeti Borosnyai Lukács János tanár. — Nem ér semmit külföldre engedni fiainkat, ha előbb nem tanúinak látni, hallani, ismerni, okosan élni. Nagy bajunk, hogy keleti népekként restek, rendetlenek, dologtalan henyélők vagyunk. Szeretjük az uraságot, pompát, költekezést. S mindennek útját be lehetne vágni, ha a tanítást nevelő hatású hasznos munkássággal párosítanék. De hát nincs nevelés . . . nincs munkásnevelés. Debreczenben Kerekes Ferenc, Zákány József, majd ennek tanítványa, Gönczy Pál karolják fel a kézügyességi oktatást.
