Református Kollégium, Kolozsvár, 1911
12 korlát, hiszen némely tárgyakat együtt hallgatott két-két osztály is, barátságban élve más osztályok tagjai közül Rétliy Lajos, Horváth Kálmán, Nemegyei Ákos, Kovács Albert s más kiváló tehetségű, nagyra törekvő kortársakkal, hamar fejlődött a szorgalmas tanulás mellett az önképzés ösztöne is. A kollégium kiváló gondos profesz- szorai, mint Nagy Ferenc, Takács János, Sámi László, Sárkány Ferenc, Fekete Mihály, Ócsvay Ferenc, Gyulai Pál, nemcsak tanították, hanem tanáccsal, példaadással nevelték is az ifjakat s támogatták minden jó törekvéseikben. A munkásság és tanulás vágya által ösztönözve, a professzorok buzdításainak hatása alatt a legjelesebb ifjak rokonszenv, közös célok, irányok szerint csoportosulva önképzőköröket szerveztek; ezek közül nevezetes az, melyet 1859-ben alakítottak 12-en, köztük Bánffy Dezső, Réthy Lajos, Kovács Albert, Bethlen János, Révai Lajos. A tudományok megismerésében, a szabad előadásban, szavalásban s egymás bírálatában gyakorolták magukat minden kényszer nélkül, még jegyzőkönyvet sem vettek fel, de azért gyűléseiket, hetenként kétszer, szorgalmasan megtartották. Már 1860. április 14-én újra szervezik társaságukat, azután minden ülésről jegyzőkönyvet készítenek s az új alakulásról szóló, mindnyájuk által aláírt egyesség szerint törvényük : a becsület; óhajtásuk: a társulat sikere és hosszú élete. Két évi működést tartalmaz a kollégiumi irattárban megőrzött jegyzőkönyv,4 s ez az időszak méltó büszkeségük lehet nemcsak az önként, professzori felügyelet vagy beavatkozás nélkül működő ifjaknak, hanem a kollégiumnak is. Minden jegyzőkönyvre vett értekezés körültekintő tanúlmányt, komoly törekvést igazol, s a két év alatt megállapítható a szigorú önbirálat gyümölcseként a haladás, a fokozatos fejlődés. Bánffy Dezső sokszor szerepel értekezéssel, szavalással, párbeszéd, vagy többes jelenet előadásával s majdnem minden tárgyhoz való bíráló hozzászólással. Már itteni szereplései tanúságot tesznek nagy tehetségéről, sokoldalúságáról, erős akaratáról, de kiolvashatók működéséből fejlődésének irányvonalai is, melyek csirái későbbi politikai felfogásának. „Elmefuttatás a jövőről“ című értekezésében arra a következtetésre jut, hogy ha létrejön a német egység, akkor a Habsburgok elvesztvén német tartományaikat, kénytelenek lesznek csak magyar királyságukra támasz4 A „Jegyzőkönyv“ folio 674 lap terjedelmű kézirat a kolozsvári ref. kollégium nagykönyvtári irattárában.
