Református Kollégium, Kolozsvár, 1910
33 szabadságot tartotta. Ha a szabadság a társadalmi eszmény, neveljük arra az ifjúságot! De ő volt az is, aki ugyanerről a helyről hirdette, hogy igazi szabadság nem lehet erkölcs nélkül, ennek alapja pedig a tudásban rejlik. „Az erkölcsiség, — mondja ugyanezen beszédében, — a kapott benyomások eredménye. Váll- és szívvetve tegyük az iskolát olyan hellyé, ahol lélek- zeni annyit tegyen, mint morálizálódni“. Valóban a társadalomnak ma is független, erkölcsös egyéniségekre van szüksége. Mentői függetlenebb és mentői egyénibb a társadalom tagja, annál értékesebbé teszi a társadalmat. Mert a függetlenség és egyéniség nem jelentheti a közösnek tagadását, a senkivel együtt nem akarást, együtt nem gondolkozást, hanem éppen a közösnek gazdagítását mindazzal, ami az egyénben más egyénektől függetlenül jó és értékes. Az egyéni kiválóság nem önmagáért, hanem társadalmi hasznáért becses. A világosság nem arra való, hogy véka alá rejtsék, hanem hogy világítson mindenkinek. Az iskolában tanított ismeretek mind csak arra valók, hogy a nevelés célját szolgálják. Úgy kell tehát a tantárgyakat megválogatni, hogy azok hasznos ismereteket adjanak a jövő társadalmi egyénnek. Ha igaz az, hogy az egyéniség függetlenség, a függetlenség csak úgy értékes, ha morális, a morál alapja a belátás, a tudás: akkor mindenekfelett helyes ismereteket kell tanítani az iskolában. A jó történettanítás legelső föltétele, hogy igazat tanítsunk. A történeti kritika nem az iskolába való, de igen a kritika eredménye, a tisztázott igazság. Sokan éppen ettől féltik a történettanítást; mert a költemények, a legendák, mondák elhagyásával száraz, rideg adathalmazzá válik a história. Pedig nem. Egyszer azért nem, mert ez nem a mondák kiszorítását jelenti, csak a maguk helyére tevését. A honfoglalás részleteit nem ismerjük és ezt meg kell mondanunk, de el kell beszélnünk, hogy Anonymus meg utána sokáig, a jelenkorig, hogyan gondolkoztak az emberek róla, hogyan lett az Anonymus elbeszélése nemzeti lelkesedés tárgya a Zalán futásában. Ez is történelmi jelenség, de nem a honfoglalás idejére vonatkozó. Ki követelné a tanulótól, hogy higyjen a görög istenekben? De azért sem teszi szárazzá az igazság a históriát, mert nem éppen 3
