Református Kollégium, Kolozsvár, 1910
29 Negyedik ellenvetés az, hogy a történelemben rendkívül nagy szerepe jut a véletlennek, azaz az olyan eseményeknek, amelyek a már irányt vett társadalmi életet kívülről, váratlanul megzavarják. Egy tatárjárás merő véletlen a magyar nemzetre nézve; azt nem a nemzet idézte föl s csak véletlenül, helyzeténél fogva volt kitéve neki. Mégis döntően hatott a nemzet fejlődésére: a magyar kormányzati, közigazgatási és birtokpolitikának más irányt adott. Ily példát ezrivel szolgáltat a világtörténelem. De ezrivel szolgáltat a természet is. Ilyen értelemben a természetben is van véletlen. A tölgyfára nézve véletlen a villámcsapás, a hangyabolyra a belegázoló ember, az akácfára nézve a kertész ollója stb. stb. Azért mégis van természeti törvény. A felhozott ellenvetés mégis helyes azért, mert magyarázatát adja annak, hogy a társadalom jövő eseményeit miért nem lehet megjövendölni. Azért, amiért nem lehet a jövő évi termést, egy esetleges pestisjárványt vagy a Tisza kiöntését. Nordau, aki olyan szenvedélyesen támadja a történettudományt, sok igazságtalan vádja között talán egyben sem olyan igazságtalan, mint abban, amelyben a történelmet azért Ítéli el, amiért nem tud jóslatokat mondani. Vájjon az egyetlen asztronómiát kivéve melyik tudomány tudja az évek múlva bekövetkező eseményeket biztosan megmondani? Egyik sem és pedig azért nem, mert a természetben hatást kifejthető összes erőket és azok hatási irányát egyszerre és minden percben ismerni kellene, hogy minden bekövetkezhető eseményre el lehessen készülve az ember. Ez pedig lehetetlenség. Ezért nemcsak a társadalmi, de a természeti életben is mindig lesznek reánk nézve véletlen események s jósolni a tudományok sohasem fognak. A fölsorolásunkban ötödiknek vett ellenvetést éppen a szociológusoknak egy iskolája tette. Ez az iskola nem a múlt, hanem kizárólog a jelen tényeiből akarja elvonni a szociológia törvényeit. A történeti tudást tehát már fényeinek megbízhatatlansága miatt is feleslegesnek mondja a szociológia szempontjából. Itt azonban nem lehet egyébről szó, mint a történelem fogalmának téves értelmezéséről. A történelem a múlt jelenségeiből áll. De hát mi az a múlt? És mi az a jelen? A múlt az események szinte végtelen láncolata egészen a mai napig, egészen a mostani percig, a jelen pedig csak egy pillanat, egy kis, vég-