Református Kollégium, Kolozsvár, 1910
23 úgy, mint nemzeti történelem. Nemzeti matematika, geometria, fizika nem lehetséges, mert ezeknek a tudományoknak tapasztalati anyaga mindenütt egy és ugyanaz. De a társadalmak a különböző helyeken és a különböző vérű, nyelvű, életű emberek által más-más alakulatokat hoztak létre. Mindenféle nemzeti szociológiának lesznek a többivel közös törvényei, mert minden nemzet története mutat közös jelenségeket. E közös jelenségek az egyetemes történelem tényei s a közös törvények az egyetemes szociológia törvényei. De vannak a nemzetek történetének speciális jelenségei is, amelyek külön sajátságos törvények szerint folynak le. Ez az egytemesnél kisebb körre szorítkozó, speciális anyagú ismeretcsoport lesz a nemzeti történet s az ebből elvont, az egyetemesnél bonyolúltabb törvényeket feltüntető tudomány lesz a nemzeti szociológia. De — ismétlem — ez nem lehet más, mint az egyetemesnek, az általánosnak része. Minden nemzetnek elsősorban a maga történetét kutatni s társadalmi élete törvényeit megismerni, rendszerbe foglalni azért természetes kötelessége, mert leginkább kezén fekszik az ismeret anyaga s legjobban megértheti múltjának s jelenének jelenségeit. De ha e tudományos munkásságot a nemzet tudósai az egyetemes jelenségek ismerete és szempontúi vétele nélkül végzik el, akaratlanul is az elfogúltság hibájába s az ebből fakadó tévedésekbe esnek. Ez más tudományokban is így van: az általános törvények ismerete nélkül a részletkérdésekben lehet adatokat kutatni és tisztázni, de végleges megoldásra jutni lehetetlenség; mert minden részlet az egészhez tartozik s az egésznek általános törvényei érvényesek reá. Ha valamely szempontból kifogásolni lehet a mi magyar nemzeti történetírásunkat, úgy leginkább éppen ezen egyetemes nézőpont hiánya miatt lehet ezt tenni. Azok az újabb időben sokszor fölhánytorgatott „meghamisítások“ tulajdonképpen nem egyebek a mi történeti irodalmunkban, mint ez emelkedett szempont hiányából fakadó tévedések. Az egyetemes történelem egyetemességét mennyiségi és minőségi tartalma egyaránt teszi. Egyetemes, mert minden terület és faj történetére kiterjed (mennyiségi tartalom) és egyetemes, mert a társadalom mindenféle lehető életjelenségére kiterjed (minőségi tartalom). Az eddig nagy vonásokban megrajzolt rendszerben a mennyiség szempontjait vettük tekintetbe s így beszéltünk területi, faji, népi, nemzeti, egyéni történetekről,
