Református Kollégium, Kolozsvár, 1909
18 amelyek kétségbe vonják a dicső múltat a kétséges jövő kedvéért? Ki merte \olna azt mondani, hogy évszádoknak hagyományos politikája, az alkotmány folytonos foltozása, az örök panaszkodás, a legnagyobb nemzeti hiba! Legelőször és sokáig egyedül Széchenyi István! Nemzeti fennmaradásunk egyetlen palládiuma az évezredes alkotmánynak, amellyel együtt él vagy bukik a magyar — ezt hirdették századokon keresztül nagyjaink. Az még nem elég — mondotta Széchenyi — az Írott alkotmány csak frázis, melybe életet lehelni, tartalmat adni csak a nemzet munkája tud. A feliratok nem használnak, a dicső múlt fölemlegetése mit sem ér. A nemzet ereje a munka, mert ez hozza a vagyont s az életnek első kelléke a megélhetés lehetősége. A. nemzeti vagyonra alapított nemzeli kultúra a palládiuma nemzeti létünk fennmaradásának. És van-e hát nemzeti vagyon? Van-e igazi nemzeti kultúra? Nincs, mert eddig épen ezt nem tudtuk megérteni. Boldogságunkat messzébb kerestük, nem vettük észre, hogy közvetlen közelünkben kell föllelnünk. „A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie kellene.“ Miért? Hogyan? Hiszen van kiterjedt nagy birtoka, jobbágya ezer számra, lova, ökre, juha és mégis szegény? Igen, mégis szegény, mert se a töld, se a jobbágy, se a föld belsejében levő arany, kőszén, se az erdő fája magában véve nem vagyon. Csak a munka teszi azzá, amely termést hoz a földből, kifejti az aranyat, kőszenet, elszállítja az erdő fáját és feldolgozza szükségletté, teremt belőle értéket, vagyont! De a magyar birtokos nem sokszorozhatja a munkát s igy nem sokasíthatja a vagyont, mert nincs pénz. És mért nincs, mert nincs hitele. A nemesi birtok kötött, le nem foglalható, tehát nem hitelképes. De ha az lenne is, egyetlen bank nincs az országban, mely pénzt adna a birtokosnak befektetésre. Ezért a „magyar birtokos nem birja magát oly jól, mint körülményei engednék“. Szegénység az átka mindennek! Tehát hitel kell a birtoknak és hitel a személynek. A hitel alapja „az adott szó szentsége“, annak „forrása“ „a polgári erény“. „Nem teszik most már hegyek meredekei, folyók mélységei, tengerek szélessége, vizek erőssége a haza valódi erejét és bátorságát. Nem teszi ezt az alkotmányok szabadabb vagy függőbb léte; az tnost már csupán azon emberektől függ, kik ez országot lakják.“
