Református Kollégium, Kolozsvár, 1908
8 hogy hogyan szálljon síkra az igaz ember igazsága érdekében, jusson eszetekbe Luther, aki midőn a wormsi birodalmi gyűlésen a császár, a fejedelmek és az érsekek, meg a pápa képviselőjének jelenlétében arra kényszerítették, hogy tanaiból bár azt vonja vissza, ami a csalhatatlan konstanci zsinat tételeivel ellenkezik, ki merte mondani a bátor szót, hogy a zsinat is tévedhet. A hosszú középkornak egész scholasticus tudománya abban merült ki, hogy a görög mesterektől tanult bölcsességgel észszerűvé akarták tenni azt, amit a szent zsinatok igaznak jelentettek ki; ha ez nem sikerült, nem a zsinatban, hanem az észben keresték a hibát. Luther a katholikus világ legfényesebb gyülekezete előtt izén hadat a középkornak azzal a bátor szóval, hogy a zsinat is tévedhet. A protestáns egyén szabadságából származik a protestáns egyház szabadsága. Mivel az egyén önmaga keresi üdvözülését, tehát szabad, önkényt megszűnik az egyházi zsarnokság, a papság kiváltságos helyzete a lelkiekben. Pap és nem pap egyenlő az Isten előtt, ha amúgy igaz ember. Azért nem ismerjük el mi egyházi fejünk gyanánt a római pápát, azért nincsen nekünk püspöki karunk és papi rendünk, mert mi protestánsok mindnyájan egyen- lőek vagyunk és püspökeink, meg papjaink nem kiváltságosak Isten előtt, hanem Istennek velünk egyenlő szolgái, kiket élethivatásuk a legszebb pályára jelölt ki: ápolni és tanítani a lelki szegényeket. A katholikus egyház egy korlátlan hatalmú és a lelkiekben is rendelkező fejedelem országa, a mi egyházunk lelki köztársaság, melynek minden polgára szabadon követi meggyőződését. * * * Reformatio alatt tehát nemcsak a hitélet újjászületését kell érteni. A szabadság szelleme áthatotta az emberi lelket teljesen s az egész gondolkozást újjá teremtette. — A gondolat, melyből a tudomány reformatioja megindul nem új, valamint nem volt új a hitélet újjászületésére vezérlő alapgondolat sem. A forrás közös, a forrás az egész keresztyén világnézet alapvetője: a biblia. „Vizsgáljátok meg az írásokat, és ami jó, azt megtartsátok.“ A középkor úgy látszik nem fedezte fel, vagy nem tudta megérteni e bibliai mondat mélységes jelentőségét. Nem, mert e szavakban rejlő gondolat ép ellentéte a középkori egyház fölfogásának; e szavak azt jelentik, hogy az emberi elme kételkedjék, kutasson, keresse
