Református Kollégium, Kolozsvár, 1908
9 meg maga a jót, az igazságot és a rosszat, a hazugságot elvetve, kövesse azt, amit követésre méltónak ismert meg. Más szóval szabadsagot kíván a biblia az emberi elmétől. Ebből a szabadságeszméből fakadt a tudományok reforma- tioja. Nem a vallásos reformatio szülte, valaminthogy a tudományos reformatioból sem eredett a vallás újjászületése. Mind a kettő csak eredménye annak az eszmének, amely az újkornak félreismerhetetlenül megadta jellegét s a mely e szóban : reformatio, úgy nyer történetileg igazi értelmet, ha alatta az újkori emberiségnek szabadságra törekvő szellemi mozgalmát értjük. A középkor tudósai csak a theologiát ismerték el tudománynak. A kézzelfogható, érzéki világ, a mindennapi élet kérdései, vagy a természet jelenségeinek okai nem érdekelték őket. Az emberi ész bámulatraméltó gondolatokat termelt, hogy érthetővé tegye azt, ami észfeletti, ami meghaladja az emberileg megérthe- tőnek határait. De mig így a tudós a csillagokon is felül akarta emelni tekintetét, nem vette észre azt, ami a lábainál hevert. Nem tudott semmi igazat arról a darab kőről, melyet félrerugott útjából, nem érdeklődött az iránt a szervezet iránt, mely az ő lelkének földi lakóháza, annál kevésbbé volt fogalma a világegyetemet fenntartó és kormányzó erőkről, a földről, a mi kicsiny, de végtelen nagynak tetsző hazánkról. Le volt nyűgözve a szabad szellem és a lenyűgöző az egyház volt. Csalhatatlannak jelentett igazságai ellen nem tűrt felebbe- zést. Igaznak hirdetett tételeinek még a bonczolgatását is eretnekségnek vette s üldözte azt, aki eretnek módjára mert beszélni, írni, gondolkozni. Nem vette észre, hogy az életet akarja kiölni akkor, mikor a szabad fejlődésnek gátat vetett; mert hiszen a haladás, a fejlődés maga az élet, a nyugalom, a dogma egy a halállal. És nem vette észre, hogy a legtürhetetlenebb zsarnokságot gyakorolja az emberi lélek felett, amikor annak elemét, a szabad gondolkodást akarja megakadályozni. A reformatio véget vetett ennek a zsarnokságnak s mint hitében szabaddá tette az embert, szabaddá tette gondolkozásában is. A léleknek természete, vágya a kutatás, az ismeretlen keresése s ha e természetes vágyát kielégítheti, csodákat tud felmutatni. A szabad szárnyra kelt gondolat körülrepüli a világot s annak lassanként minden zugát meghódítja, a tudás számára. A reformatio
