Református Kollégium, Kolozsvár, 1907
112 lén a Kanttól, mint ethikustól tanúit kategorikus imperativus szabta meg és alakította ki. A tiszta észnek joga: mindent az utolsó sejtig, vagy atomig {elelemezni; készen elfogadni semmit se szabad, — s mig az ész boncol és birál, a szívnek hallgatni kell.“ „De nincs joga és beleszólása a kedélynek, mikor közügyek intézéséről van szó, itt egyesegyedűl a törvény a mértékadó s e törvénytől sem a kormányzónak, sem a kormányzottaknak sem jobbra, sem balra eltér- nök nem szabad. —- A szív, a kedély követelő jogainak csak kicsiny, bizalmas körben, ott a családi élet szentélyében van helye.“1 „Nem keresett más téreken babért, de roskadásig dolgozott egyházáért. Elesett, mint a katona a harcmezőn. Az úr házának építése közben hullott ki kezéből a vakoló kanál. Szép vége egy szép életnek! A viharedzett székelység kiváló sajátosságait örökölte: éles észt, szívós kitartást, törhetetlen akaraterőt, katonás keménységet és fegyelmet, izzó faj- és honszeretetet. Evangéliuma: a hegyi beszéd, bölcsésze: Kant és költője: Lessing.“ Főtörekvése: hogy az életnek beteg vizeit az evangélium sójával meggyógyítsa. Ideálja : kötelességteljesítésben megszentelődött egyház s ez által erkölcsileg megújhodott nemzet és társadalom. Az egyház ethizálása volt püspökségének legnagyobb gondolata. Botránkozás kövévé telte magát, csakhogy egyházát eszméletre térítse, erkölcsi megújhodásra juttassa.“2 Dr. Bartók György méltán foglalhat helyet úgy a külföldi, mint a hazai reformátorok között. Egész életében, minden cselekedetében összes müveiben mint tükörben látjuk az emberiség legjobbjainak, a választott nemzetségnek haza-haza térő lelkét, szellemét, érzelem és gondolatvilágát. Mindenikből a legjobbat, a legtökéletesebbet. Ha olvassuk az eltűnt idők nagy alakjainak élet- és jellem1 Kenessey Béla erdélyi püspök. — Érd. Prof. Lap 53—1907. 2 Nagy Károly gyászbeszédéből.
