Református Kollégium, Kolozsvár, 1906
XXXIX balsiker világosabbá teszi előtte a feladatot. És végzi a munkáját tántorodás nélkül, mindig és mindenütt egy lélekkel. A mint 250 éves messzeségből Apáczainak leikébe nézünk, fejlődését ismerve megértjük, hogy ez a lélek az eszményi tanító lelke. Mert Apáczai tanító, semmi egyéb. Bárminek nevezzük másnak, csupán egy-egy alkatrészét jelöljük meg ennek a fogalomnak, a hogyan tudni illik a tanító fogalmát ő benne megismerjük. Csak akkor állunk vele szemben, ha tanítónak nézzük. És akkor azt olvassuk a szeméből, hogy a tanító feladatát csak az töltheti be, a ki korának tudományos eredményeit ismeri; a ki munkáját egyetemes és magas szempontokból tudja nézni s a tanítást nem tekinti valami különálló feladatnak, hanem az ember- nevelés részének, a mi tehát nem lehet kapkodás és véletlenségek sorozata, hanem megállapodott elvek érvényesülése. Csak az igazán tanító, ki az iskolaszervezetet egységesnek tekinti, de az egészet mégis szervnek, a társadalom szervének látja és ismeri a társadalomnak azt a határozott, szükebb körét, melyben ez a szerv a maga rendeltetését betölteni tartozik. Azt tanítja Apáczai példája, hogy a tanítónak tudnia kell, még pedig nemcsak annyit, a menynyit tanítani akar, mert tanítványait magasabbra csak úgy emelheti ; lennie kell világnézetének és ezen alapuló, meggondolt paedagogiai felfogásának, mert különben gépiesen tanít, holott a nevelés távoli czélját örökké szeme előtt kellene tartania; politikusnak kell lennie, mert csak így lehet tisztában munkája körülményeivel és az iskolaszervezet közvetlen feladatával, tehát csak így lehet munkája a jövőért való nemzeti nevelés. Apáczai az addigi magyar iskolamesterekkel szemben azt hirdeti, hogy a tanító munkája nem hivatalvisetés, hanem teljesen személyi munka, melynek alapja az ő szavával „isten hívása“, vagyis az a tisztán felismert hivatásérzet, melynek kialakulása benne oly világos. A kép még mindig nem teljes, mert az igazi tanító arezu- latán ott van a meggyőződés határozottsága, a mnnka értékének tudata is, de épen a munka távoli czéljánál fogva nem lehet ott a sikerrel dicsekvés gőgje. Az igazi tanító önmagának és iskolájának örökös reformálója, mert az iskola és tanító megállása a haladást akasztaná meg, a haladásnak pedig megakadnia nem szabad. Apáczainak egész élete ennek az eszménynek megvalósulása. Együtt van benne fejlődésének mindenik eleme: theologia,
