Református Kollégium, Kolozsvár, 1906

XXXVI

az, a mit Széchenyi kiművelt emberfőnek nevez. Már csak egyetlen lépés hiányzik Apáczaiban: arra van szükség, hogy e sapientia nemzeti jelentősége tudatossá váljék benne s azzal a nemzeti talajon fakadt paedagogiai gondolat teljesen kibontakozik.

Fejlődésének ezt az utolsó mozdulását az eléje tornyosuló akadályoknak köszönheti Apáczai. Beszédének hatása, javaslatainak és egész személyének sorsa, a viszonyok tökéletes mozdulatlansága megerősíti benne azt a véleményt, hogy az iskola elé czélúl tűzött sapientia épen nekünk, magyaroknak felettébb szükséges és hogy erre egy iskola felemelése, módszerének, kézikönyvének megjavítása nem elég. Világosan látja, hogy a magyarságnak jövője függ a tanulástól, tudástól és tisztán látja a helyzetet, mely e jövendőt koczkáztatja. Úgy Ítéli, hogy a mi műveltség van is, igen kevés ember részesedik benne, mert hiányzik a művelődés terjedésének legfőbb eszköze: a népiskola; meg nagyon is alacsony fokú ez a műveltség, mert hiányzik fejlődésének feltétele: az akadémia. Nem Iát senkit, ki a szükségletek kielégítésére törekednék, így aztán a paedagogiai gondolat ismét parancsol s a kolozsvári székfoglalóban már teljesen kialakúi minden vonatkozásában a felismert hivatásérzet. Itt már az egész közoktatás egységes szervezetéről van szó.

Apáczai fejlődésének tehát első foka: a túdásvágy s a tudás czélja természetesen semmi egyéb, mint a szentírás magyarázata. Erre a hagyományos tudásra törekedve felismeri a tanulás egyetemes jelentőségét, ezután az iskola nemzeti fontosságát, végül a közoktatás egységes szervezésének szükségét. Nagy jelentőségű Apáczainak ez a fejlődése azért, mert igazán a hivatás fokozatos alakúlását mutatja az a körülmény, hogy a fokozatos megismeréshez mindenik fokon oda járúl a megfelelő cselekvés is. így sorban az ismeretgyüjtés, tankönyvírás, belső szervezésre való javaslat és a magyar egyetem tervében a szervező munka is.

Ennek a fejlődésnek az eredménye az a meggyőződés, hogy a magyarság csak egyetlen egy úton lehet nagygyá és erőssé: a művelődés útján, és ennek csak egy eszköze van : a jó iskola. Az egyénies fejlődését egyszerre indító két tényező: a nemzeti érzés, meg nevelés gondolata, gyönyörű összhangba olvad itt a nemzeti közműveltség eszméjében. így aztán Apáczai e kollégium rectori székében magyar közművelődési politikát