Református Kollégium, Kolozsvár, 1906

végén I. Rákóczi György diadalmas csatákat vívott egyházunk és hazánk szabadságáért.

A gazdag ismeretekkel hazatért, Gyulafehérvárról elűzött Apáczai hat osztályra tagolva szervezte iskolánkat. E szervezésben nincs újdonság, de van a munkásság lelkes mivoltában, a tanítók és tanítványok buzdításában. Megnyitó beszéde csupa tűz, lángostor; korszakalkotónak lehetne nevezni, ha tudott volna új korszakot teremteni, de nem volt ideje, nem voltak méltó követői.

Apáczait nem iskolánk szervezése, nem csupán lelkes tanítása, nem munkáinak eredetisége, a mivel sohasem hivalkodott, nem is az alapítványok szerzése teszik országos hírűvé, hanem azok az eszmék, melyek testét, lelkét lázasan hevítik. Külföldön nem az idegen tudományosság fényes csillogása ragadja meg. A nemzeti nevelés nagy eszméjével tér haza; követeli a magyar nyelvű elemi oktatást, követeli, hogy a hazájokat igazán szerető fejedelmek minden községben állítsanak iskolát, hogy a tanítás ingyenes legyen minden fokon, hogy az ország egyetemet állítson stb. Kicsiny iskolánk kebelében az egész nemzet tanügyét szolgálta; de az ország nem vehetett tudomást róla II. Rákóczi György bukása, a törökök dúlása, a fejedelmek sűrű változása következtében.

Apáczai halála után egy, majd két, később három, 1733. óta négy professzor állott az iskola élén 257 257 frt. évi fizetéssel, amihez 15—15 nagy véka búza és 185—185 veder bor járult. 1683-ban már nem adták ki a kolozsvári harminczad 900 írtját, a monostori harminczad 300 írtját; később nem fizették a mármarosi sóaknák jövedelméből adományozott lOOfrtot, hátralékban maradt s végül megszűnt a többi aknák 1600 frtos jövedelme. Egyház és iskola tengődött a XV1I1. század elején. A köznyomorban megcsappant a hívek adakozása, a régiek gabona adakozását megszüntették az örökösök. A tanárok majdnem sírva panaszolják az épület romlását, koldulva gyűjtenek épületfát, zsendelyt, meszet, téglát, hogy a tantermeket, lakószobákat használhatóvá tegyék; teljes erejükből igyekeznek különválasztani a kollégium alapúvá nyait, birtokait az egyházétól, hogy függetlenül használhassák a befolyó jövedelmeket s gyarapítsák gondos gazdálkodással ; de csak az alapítványokkal érnek czélt 1720-ban, a birtokok közös gazdálkodás alatt maradnak.

Az anyagi romlás idejében annyira elenyésztek Apáczai magas