Református Kollégium, Kolozsvár, 1904

— 32 —

máknak, új elemeknek nagyobb tömegű alkotására az emberek nagyobb tömegének erőkifejtése szükséges.

De az új formák naiv egyszerűségéhez főképen a nép egyszerű lelke, létrehozásukhoz a nép alkotó ereje áll legközelebb. Felkelteni a népben ismét az alkotás vágyát, hozzá szoktatni általában s nagyobb mértékben a magyar népies díszítő formákkal való foglalkozáshoz, arra kell törekednünk.

Az új házak, bútorok, ruhák, edények s más használati és díszítési tárgyak, melyek a nép használatába mennek át, .legyenek magyaros ízlésűek ezek nem maradnak reá hatás nélkül, sőt hatásuk alatt alkot új formákat. Iparosaink tesznek majd a terjesztésben nagy szolgálatot, ha majd mindnyájan az új Stylus szellemében dolgoznak. Mondanom sem kell, hogy a nép által alkotott új elemeket mily becsben tartaná és használná fel a tervező művész új alkotásokhoz, a melyek nemesült, csinos, ízléses és stylszerű alakban kerülnének vissza ismét a néphez.

Magyar népies művészetünk fejlesztésében nem kis szolgálatot tehetnek az iskolák, nem ugyan alkotás, hanem az azzal való foglalkozás és annak megismerése által. Korunkban, a mikor oly nagy a művészet iránt való érdeklődés, mint a hogy már említettem is a renaisance kora óta tán egy korban sem s ez az érdeklődés kiterjed a rajztanításra és az összes művészeti törekvéseknek az iskolákban való ismertetésére is, csak fokozottabb mértékben kell a nemzeti művészettel is foglalkoznunk.

A nemzeti művészet jövője érdekében az iskoláknak főfeladatuk az esztétikai érzék fejlesztése és az ízlés finomítása. A szépnek felismerése és megszeretése s az, hogy az ízlésest megtudja különböztetni az ízléstelentől, nagyobb haszna a növendéknek, mint a gyakorlati ügyesség elsajátítása. Az a növendék, a ki megszokta, hogy szeresse a szépet, hogy azt keresse és felismerje egyszerű környezetében is, ezt a megszokást magával viszi az életbe is, a mikor kikerült az iskola padjai közül s ha benne a nemzeti művészet iránt ébredt szeretet és érdeklődés,