Református Kollégium, Kolozsvár, 1904

16

holtak közül, az igazságot beszél, a kit pedig nem engedsz, az ismét visszamegy.“*) És feltárja Odysseus előtt is a jövőt: Sok baj és szenvedés után hazajut Ithakába, meg fogja ölni a garázda kérőket, kik vagyonát fosztogatják, csendes öregségben fog meghalni; mindezért pedig Poseidon isten iránti hálából, hogy - haragja ellenére — megengedte haza jutnia, a Poseidon-cultus terjesztése leend hivatása. Odysseus így elérte czélját, tudja jövőjét s most már oda bocsátja a vérhez a többi lelkeket is; legelőször azonban édes anyjának lelkét s a viszontlátás öröme fiúban és anyában a felvilágon sem nyilatkozhatott volna meg magasz- tosabban. Odysseus meg is akarja ölelni anyját, de az árny mindannyiszor kisuhan kezei közül s Odysseus csak a felvilágosítással marad: „Ez a halandók sorsa, ha már egyszer meghalt az ember. Nem tartják többé össze az inak izmait és csontjait, hanem mindezt megemészti a lobogó tűz hatalmas ereje, mihelyt elszállt az élet a fehér csontokból; a lélek pedig elrepül, mint valami álomkép s ide s tova szállong.“

Majd előkelő görög hősnők jelennek meg csoportostul : Tyro, Antiope, Alkmene, Epicaste, Chloris, Léda, Ifimedeia, Phaedra, Procns, Ariadne, s Odysseus beszél mindenikkel. De jönnek a hősök is : Agamemnon, nem büszke, daczos fenségben, hanem hangosan sírva s elpanaszolja Aigisthos házában történt gyászos halálát, nejének, Klytaimnestrának hűtlenségét, melylyel gyalázatot hozott nemcsak saját magára, hanem az egész női nemre. Achilleus lelke az alvilági élet gyászos képét festi le, de örül, hogy fiáról, Neoptolemosró\ jó hirt hall Odysseustól. Áfásnak, Odysseus nagy ellenfelének, lelke haragosan vonul félre, mert még mindig neheztel a győzelemért, melyet vele szemben nyert Odysseus az Achilleus fegyvereiért folytatott versenyben. Odysseus nem is tudja kiengesztelni.

Minos, krétai király, Zeus fia, kiváltságos alakja Home- ros alvilágának. Bölcs törvényeiért és igazságszeretetéért

) Az idézetek a Gyomlay-féle Odysseia-fordításból vannak véve.