Református Kollégium, Kolozsvár, 1903
— 22 — kát okozó bacteriuniókra is. E bacterium a Rhizobium leguminosarum a hüvelyesek magvából és a tápláló sókból készített oldatokban szaporítható ; az üvegben is épen olyan jól tenyészik, mint a hüvelyesek gyökereiben s nitro- genium légkörben elemi N-t vesz fel a maga táplálására. A tenyésztő folyadékban is ugyanolyan alakváltoztatásokat mutat, mint a milyent a hüvelyesek gyökérgumóiban A természetben élete úgy foly le, hogy a fiatal gyökérszőrökön kiszívárgó cukros folyadékban egy-egy bacterium megtelepedik, ott gyorsan szaporodik s befurakodik a gyökérkéregbe. Itt a sejtek a szokatlan inger hatására gyorsan szaporodnak, nagy gumókká csomósodnak, a bact. pedig a sejtben jó táplálékot nyer, hosszú villaalakú fonalakká fejlődik. A míg gyorsan nő, addig a gazda, mely szállást és étkezést adott a baktériumoknak, szigorú, vékony, gyenge; de amikor a baktériumok érzik, hogy az ennivaló fogyatékán van, ők maguk is hozzálátnak a gyűjtéshez s gazdájukat a földbe jutott levegőből felhasznált N-ból táplálják A N. assimilálás, mint Nobbe és Hiltner kétséget kizárva bebizonyították, a gumókban s nem a levelekben történik és tetőfokát az elvirágzás után éri el. Ekkor található legtöbb N. a gumókkal biró hüvelyesekben. A Rhizobium leguminosarum, a hüvelyesek gyökérlakója, mint Beijerinck hollandiai tudós nevezi, minden hüvelyesen megél, de annyira alkalmazkodik a gazdanövényhez, hogy viszont másféle növény gyökerén csak nehány esztendő alatt szokja meg a tartózkodást. A fehér ákácz gumója p. o. a paszuly vagy borsó növénykék földjéhez keverve azok gyökerein gumókat nem okoz s megfordítva sem. A hol tehát még valamely pillangós vetemény p. o. borsó, soha nem élt, a földbe vetett borsó csak akkor tenyészik N-os trágya nélkül, ha a földbe a borsó bacte- riuma belejút s ott a gyökereken gumókat hoz létre. Hogy legyen bacterium, arról mesterségesen a talaj oltásával lehet gondoskodni. Talajoltásra szolgál a Nobbe által szaba
