Református Kollégium, Kolozsvár, 1903

— 23 —

dalmazott nitragin, melyet 1895-ben hozott forgalomba egy festékgyár a Majna-melletti Höchst-ben. A nitragin 3 K 30 f. árú palaczkokban tiszta tenyészete a különböző pillangós növényen élő Rhizobiumoknak, tápláló folyadékkal együtt Ezt felhígítják s az így nyert folyadékba az elvetendő magvakat, vagy a beoltandó föld nehány kgját beáztatják s a beoltandó területen szétszórják egyenletesen. Egy üveg még nagy hígításban is használható, 1 holdnyi terület beoltására is elég. Szükséges, hogy az oltás után a bacteriumok ki ne száradjanak s táplálékuk is legyen addig, amig a gyökérbe juthatnak. Ha ezekről nem gondoskodunk, az oltás nem sikerül.

Az oltást lehet végezni a megfelelő pillangós előbbi termőhelyéről származó földdel is, sőt így nagyobb az eredmény, ha nem is biztos. Itt csak a föld szállítása okoz nehézséget s talán az, hogy ily módon a növény élősködő ellenségeit is áthurczolhatjuk.

Az oltás a termésben 48- 106 °/0 emelkedést is idézhet elő s nagyjelentőségű ott, a hol még pillangós növények nem éltek, p. o. az amerikai prairieföldeken.

A hüvelyesek által gyűjtött N. az ember hasznára három módon értékesíthető : vagy a magvakat fogyasztja el (a magvak száraz súlyának V* része N. tartalmú vegyület) vagy takarmányképen használja az elvirágzás után kaszálva a szárat, vagy ugyanakkor zöld trágyaképpen alászántja. A magvakat vagy szárat más helyen, mint ahol termett, talajjavításra felhasználni költséges ugyan, de ha a salétrom elfogy, talán nem lesz lehetetlen. Azt, hogy gumóbacteriumok utján a pillangósokhoz hasonló módon más növény is gyűjtene N-t, eddig még nem észlelték, csak az olajfűz, Eleagnus és az égerfa, Alnus glutinosa esetében. (Az első eset kétséges.)

A talajban élő többi N-assimilá!ó bacterium zöld algákkal vagy cyanophyceákkal társaságban dolgozza fel a levegő N-jét; ezek az u. n. Bacterium azotobacter, B. chroococcum stb.

Kísérletek folytak olyan bacterium tenyészetekkel is,