Református Kollégium, Kolozsvár, 1902
74 — lehetetlennek tartotta, hogy a geometria, az önmagában tökéletes tudomány, hypothesisre legyen felépítve s gondolatukban, munkálataikban ők is álutra tévedtek, mint előttük 2000 év óta annyi tudós; bizonyítékot kerestek a párhuzamosak tételéhez. Amiben sikertelenül fáradozottDalambert, Lagrange, Fourrier, Legendre, Kaestner, Klügel, —ők sem voltak képesek legyőzni a nehézségeket. Külföldi tanulmányait bevégezve Bolyai Farkas haza jött Kolozsvárra, itt 1801-ben nőül vette Benkő Zsuzsánnát, s részint gazdálkodással részint a mathematika tételeivel töltötte idejét 1804-ig, mikor a marosvásárhelyi ref. colle- giumhoz professornak hívták meg. 1801-től 1804-ig, ez a három év életében a bizonytalanság és tapogatózás ideje. Egyetemi' tanszéken kellett volna helyet találnia, hogy munkássága irányt kapjon, hogy anyagi gondoktól mentesítve a tudomány művelésének szentelhesse minden idejét. De azokban a szomorú, magyar tudományos élet nélkül való időkben leginkább csak a magyar protestáns iskolák töltötték be a tudományos góczpontok feladatát. A sárospataki, debreczeni, nagy- enyedi, kolozsvári főiskolák nem egy tanára vezető szerepet vitt a tudományos és vallási vitatkozásokban, a magyar tudományosság fejlesztésében és terjesztésében. így lett a marosvásárhelyi református főiskola a magyar meny- nyiségtani tudományos irodalom bölcsőjévé azáltal, hogy magához lánczolta Bolyai Farkast. Egész lelkesedéssel foglalta el tanszékét, minden tanítványából tudóst akart nevelni. Flogy csalódnia kellett, természetes. De felhasználta helyzetét a tudományos munkálkodásra. Már Göttingában irt egy dolgozatot a paralellák theo- riájáról, megkísértvén Euklides XI. axiómájának a bizonyítását, de mikor hazajött, sokáig nem foglalkozott a kérdéssel. Mint marosvásárhelyi tanár vette ismét elé a dolgozatát, újra meg újra átdolgozta, nem volt kielégítve, látta, hogy a bizonyításában hiány van ; nem találta a kérdés nyitját, senki sem volt környezetében, a kivel gondolatait közölhette volna.
