Református Kollégium, Kolozsvár, 1901
— 23 — pesség kifejlesztésére, a műveltség alapjának a megvetésére szolgál lassanként elkülönült fajaival a társadalomnak az a szerve, melyet iskolának nevezünk. Az iskola feladata tehát alapvonásában mindig egy: az emberiség haladását, fejlődését kell előmozdítania. Ezt tette az iskola, mióta meg van, folytonosan. Ez azonban távoli, voltaképen soha el nem érhető czél, be nem fejezhető feladat. Az emberi elme pedig korlátolt, azért az előtte levő feladat sem lehet korláttalan. Szükséges, hogy ezt a végső czélt ismerje, a felé iparkodjék, de lennie kell mértékének, a mely a helyes irányban való haladásról, a munka eredményes voltáról megnyugtassa. Országok, nemzetek különültek el egymástól, melyeknek egyetemes emberi rendeltetésüket bizonyos sajátos czélokkal kell teljesiteniök, melyeknek az általános emberi haladáson, fejlődésen belől külön, közelebbi feladataik vannak. Az iskolák ezt az országos, nemzeti munkát támogatják, ezt a czelt szolgálják. Egy nemzet tagjai is egyesülhetnek különböző szempontok szerint többféleképen s tarthatnak iskolát, szolgálhatják az egyetemes emberi érdeket az őket egyesitő különb-különb felfogással, de létjogosultságok megszűnik, mihelyt a mind- nyájokat magába foglaló nemzet érdekével csak annyira is ellentétbe jutnak, hogy ennek a czéljait nem szolgálják. Vagyis mindig a nemzet az irányadó s az iskolákra nézve az a kérdés, hogy az emberi haladás útján hová jutott máiéi az illető nemzet s mi ennek a kor mindent ájtható uralkodó eszméje szerint a fejlődés menetében legközelebbi feladata. Mindig arra kell a figyelemnek irányulnia, hogy a jövendő mikép alakíthatja a nemzet helyzetét, milyen feladatokat ró majd reá s ezen az alapon az iskola közelebbi feladatát akkor teljesiti, ha növendékeit a nemzeti munkában való részvételre előkészíti. Eötvös József félszázaddal ezelőtt az egyenlőséget, szabadságot és nemzetiséget mondta a kor uralkodó eszméinek. Az új században a jelek szerint ez eszmékért újból küzdeni kell s a küzdelemben vezetőnek a nemzetiség eszméje látszik. Eszköze pedig ugyanaz, a mit a nagy gondol
