Református Kollégium, Kolozsvár, 1901
24 — kodó annyira fontosnak tartott: a művelődés Nemzetek küzdelmének a tanúi vagyunk, sőt a küzdelemben magunk is részt veszünk. Látjuk, hogy a magokban is elég erős nemzetek mint erősitik magokat, a kisebbek miként igyekeznek olyanhoz tapadni, melyben fajtájok már hatalomra jutott. Mindenfelől készülődést látunk, nem lehet észre nem vennünk, hogy a nemzetek csendes, fegyvertelen küzdelme mind hallhatóbbá válik s lehetetlen nem látnunk, hogy e küzdelem az emberi élet minden terén a nemzetek egyenlőségét és szabadságát veszélyezteti. A nemzettől függ e veszély nagysága, előkészületétől függ, hogy — ha már helyzeténél fogva semmi téren a támadók közé nem tartoz- hatik a saját csendes előhaladását mennyire tudja biztosítani. A nemzetiség uralkodó eszméje ma még nem békés eszme s talán soha sem is lesz az, ezért tehát az ilyen korban az az iskola közvetlen feladata, hogy a nemzetet a nemzetek küzdelmében való megállásra képessé tegye s igy a nemzet szabadságát megóvja. A magyar nemzetnek külön kötelessége még ezen a feladaton belől is, hogy magát a magyarságot erősitse. Elsők vagyunk e hazában szám szerint, elsőknek kell lennünk szellemi téren is. A világuralom a gazdasági harezok közben is szellemi utón jut majd egyik vagy másik nagy nemzetnek, szellemi utón kell véglegesen megállapodni a magyarság uralmának is ezen a magyar földön. A magyarságnak emelkednie kell erkölcsi és szellemi téren, hogy emelkedhessék mindazokban a tekintetekben, melyek nemzetek sorrendjét megállapítják és megtartják. Még tovább különül az iskolák czélja, ha a nemzeti munka sokféle voltát tekintjük. A nemzet czélját minden egyes tagja a maga sajátos módja szerint szolgálja s e miatt keletkezett többfajta iskola, mindenik bizonyos még közelebbi feladattal. Ez iskolák között a középiskola fontossága abban van, hogy növendékeiből válik idővel a polgároknak az a része, melynek feladata az egész nemzet irányítása: az u n. tanult emberek innen kerülnek ki. A középiskola feladata tehát az, hogy az emberi nem
