Református Kollégium, Kolozsvár, 1901
19 — így ábrándozik: „Gyermekálom, engem mintha darázs csípne, nincs nyugtom ; mert — A szerelem dárdája — Szivemet általjárta!“ Később pedig, mikor az ablakon benézve, meglátja alvó Julcsáját, meglepetését igy szedi rímekbe: Ott fekszik alva, Csak fehér karja Van kitakarva. . . . Vagy nézzük péld. a II. szakasz 16. jelenetében beszélgetését Völgyi ezredessel : „Nagyságos úr, az nem nekem való. Mondják, a katonák szükségesek a haza s közbátorság védelmére, mondják, nyílt pálya a hir és dicsőség templomához; alant születtem, s a csöndes élet kedvesebb nekem, mint a hadi zaj; otthon munka közt oly igen boldog valék, s nekem van honn jegyesem, ki rám vár s ki nélkül nem kell az élet“. Minő szép körmondat, a mit a nép hírből sem ismer! Az egész darabban Korpádiné nehány jellemző kifa- kadásától eltekintve, nem találunk semmit a népnyelv meglepő, üde egyszerűségéből, mely Petőfi és Arany fellépésével mindjárt feltűnt és hatott. A népies nyelv mellett hatás szempontjából egyike a legfontosabbaknak a népzene alkalmazása a népszínműben. Szigligeti nem volt zeneköltő, de a szöveg népiességétől függvén a zene népiessége, e tekintetben is ő a felelős. A Szökött katonában pedig váltakozik a műdal a népdallal. Mintha nem merne egészen a nép nyelvére és zenéjére támaszkodni Pedig a század elején itt Kolozsvárt népdalokból szerkeszti össze Ruzicska az első magyar operát, Béla futását. Az említett magyarításokon kívül határozott adatunk van, hogy már 1824-ben éneklik Cserebogár, sárga cserebogárt Szathmáry Király Antal Oltovány, vagy a véres találkozás ez. darabjában. De hiszen érte még Szigligeti Biharit, a legnagyobb ozigány zenészt! S még sem mer a Szökött katonában egészen és határozottan a népzenére támaszkodni, hanem utal idegen operák dallamára (igy tettek a magyarítások is) s a kifogástalan népies szöveget a maga nem népiességével vegyíti. Nagyon szépen alkalmazta megnyitóul Kisfaludy K. népdalát: Ne menj rózsám a tarlóra. Az arató nők és férfiak elvonulása a színpadon inkább operai ugyan mint drámai,