Református Kollégium, Kolozsvár, 1901

— lg —

hogy a betegesen érzelgős regények és drámák idejében efféle lehetetlenségek a közönség érzékenységére számítva sűrűn fordultak elő s Szigligeti ebben elődeit követi csupán. Az az általános benyomásunk (s ez áll Szigligeti többi népszínműveire is), hogy logikusan kigondolt, következetesen fejlesztett és bevégzett jellemzésre nem igen képes; de a csak átfutó mellékalakokat egyetlen vonással annyira élethűen elénk állítja, hogy nem egyszer mintha bántana realitásuk. E tekintetben csak a Zrínyi-kávéházi jelenetre utalok.

Ha végül az általános drámai szempontok után tisztán a népiesség szempontjából vizsgáljuk a Szökött katonát, a következő sajátságok tűnnek szemünkbe. A darab főhőse népies alak ugyan s környezete is annak mondható, de nagy szerepe van még az úri osztálynak. Az úrirend szereplése magában véve alig mondható helytelennek, csakhogy nép és úr olvadjon olyan művészi felfogásban össze, mint pld. Arany Toldijában, a hol urat és szolgát a népies költészeti elv naiv egyszerűsége harmóniában tart. De már itt mutatkozik Szigligetinek az a sajátsága, hogy magasabb osztályból vett alakjai a népies alakok fölött állanak s akárhányszor a sors szerepét helyettesítik, vagy mint Deus ex machina, a drámai csomót elvágják.

A népies költészetnek hatalmas ereje volta népnyelv, a mely a gondolatok naiv egyszerűsége mellett első sorban hatott az irodalomra és közönségre. És ez az erőtől duzzadó népnyelv, mely Arany és Petőfi fellépését egyszerre diadal mássá tette, nagyon szegényesen és idegenül jelenik meg a legelső népszínműben. Itt érzik leginkább, hogy Szigligeti nem „népi sarjadék“, mint két nagy kortársa. Nem ismeri a népnyelvet, annak erőteljes, őszinte kifejezéseit érzelgős, az időben nagyon divatos frázisokkal helyettesíti. Korpádiné, Julcsa. a két inas, szintén népies alákok s bár az ő nyelvük népiessége sem kifogástalan, még sem bántanak annyira, mert ők az arszlánná vedlett szabólegény körében élnek, kinek nagy úri majmolása inkább hathatott reájuk; kivált mikor Pestre költöznek. De Gergely mindig tartózkodott vélt testvére körétől s mégis az I. szakasz 4. jelenetében