Református Kollégium, Kolozsvár, 1896

— 5 lennie, samt tanáraink órákkal, az autonómia gondjaival túl vannak terhelve, fizetésük pedig alig biztosítja a mindennapit.

Ilyen körülmények közt az a felekezet, mely önzetlenül s legjobb tehetsége szerint évszázakon át szolgálta a nevelés ügyét, csakis a liivek áldozat-készségére támaszkodva, méltán appellálhat az egész magyar társadalomra s annak képvise lőjére, az államra.

Kétségtelen, hogy első sorban az államnak kötelessége, gondoskodni polgárai kiképeztetésóről; nem minden felekezet szolgál állami érdeket a nevelésben. De, a hol a felekezet érdeke ugyanaz, mint az államé, nem lehet kétség az iránt, hogy az államnak a felekezet segítségére kell mennie. Most csak az a kérdés, hogy intézetünk múltjával szemben, tekintve az egyháznak, a híveknek áldozatait, szabad-e az állam segítő jobbját elfogadnunk? Collegiumunk szerencsés helyzetben van, mert vagyoni erejénél fogva oly szerződést köthet az állammal, hogy az intézet felekezeti jellege megmarad, autonom intézkedési jogköre csorbát nem szenved, s az állami hozzájárulással mégis mindazt elérheti, a mire törekedni kell a mai társadalmi felfogás szerint egy modern középiskolának.

S a nagy alapítók czéljai el lesznek érve. Czélunk az egyház szellemében való nevelés, ennek eszközei pedig a kezünkben vannak. Egyházunk szellemében nevelünk a kegyelet érzetének beoltása útján. Kegyelettel adózunk az egyháznak, a kegyes alapítóknak, a nagy elődöknek, kik ritka önzetlenséggel áldoztak collegiumunk által a haza oltárán. Hét 11 len Gábor, fejedelem, Apafi Mihály, Lorántffy Zsuzsánna, gr. Teleki Mihály, br. Wesselényi Istvánná, Barcsai Gergely és felesége Naláczi Sára, Készéi Péter, Lészai Sára, Dániel Imre, gr. Rhédei Adám és felesége gr. Teleki Mária, Kömes János, Méhes Györgyné, Incze Sára, Méhes Sámuel, Keczeli lmréné, Rhódiger Eszter, Kovács Márton, Schilling János, Bányai Vitalis, br. Bánffy Dániel és felesége Léczfalvi Gyárfás Anna, Hegedűs Sándor, Borbély Károlina, Rucska János, Szacsvai Sándorné, br. Wesselényi Jozefa és még oly sokan mások, kiknek neveit és áldozatait aranybetükkel, márvány - táblákon fogjuk megörökíteni s még az ércznél is állandóbb