Református Kollégium, Kolozsvár, 1896
- 6 — emléken az által, hogy a hála és kegyelet érzéseit ifjaink szivébe oltjuk. Egyháziasan nevelünk a tanárok példa-adása által. Mi magunk is e collegium kebelén növekedtünk. Itt szívtuk ma - gunkba a vallásosságot, a hazafiságot. E collegium tanárai mindig résztvettek az egyház minden jó- és balszerencséjében ; nem sajnálták a munkát, s ha kellett, az anyagi áldozattól sem vonták el magukat. Nem egy tanárunknak egyházunk történetében is jelentékeny szerepe van. Hisz a bölcs fejedelem nem hiában helyezte a nagy jövőre hivatott intézet alapjait a templom tövébe. Az igaz vallásosság nem abban áll, hogy a mellünket verjük, felkiáltván: „Uram! Uram!“ ha nem áll a lélek tisztaságában, a cselekedetek nemességében, a jóra való törekvésben, a szelídségben, a könyörületességben, áll a szeretetben. S ha ezek példáit látják az ifjak maguk előtt, vallásosokká lesznek, mert a jó példa ragadós. De megkíván a vallás bizonyos külsőségeket, melyek bensőkké válnak az eszme, a lélek által. Százados szokás collegiumunknál a testületi, rendszeres templomba járás, az iskolai istentiszteletek a téli időszakban; minden nevezetes iskolai ünnepélynek istentisztelettel egybekötése : isten nevében kezdjük az évet, kegyelmében hálaadással végezzük. Vájjon nincs-e lélekemelő, nevelő hatása, a collegiummal összeforrt e gyakorlatnak. Egyháziasan nevelünk azon szoros kapcsolat által, mely tanulóink szüleit az iskolához fűzi, az egymáshoz tartozandóság, a keresztyéni szeretet fejlesztése útján, mely a családias együttélés következménye. A szülő féltett kincsét bízza az iskolára, s ha látja, hogy a szeretet melegével fogadják, meghallgatják s eloszlatni igyekeznek aggályait azok a vezetők, tanárok, kik minden aggályt természetesnek találnak, mert maguk is szülők, ha látják, hogy gyermekeik otthont találnak, apróbb és nagyobb bajaikban tanácsadóik, segítőik vannak; tapasztalják a szeretetteljes dorgálást, mérsékelt, elnéző megítélést, a hol a szükség kívánja; ha ezeket látják, tapasztalják, magok is közelebb fűződnek az iskolához, részeseinek tekintik magukat s otthon is az iskola rendszerét követik egyben-másban önkéntelenül. Az egyházias nevelés czéljait szolgáljuk a történelem, <•
