Református Kollégium, Kolozsvár, 1894
- 32 szíve bámulatra ragadják, míg a hosszas háborúk, véres csaták borzalommal töltik el kebelét. Nem is fordult hozzá többé Maecenas hasonló kérelemmel, a mint általában Horatius költői működése irányára, munkásságára befolyást nem gyakorolt, nem gyakorolhatott ennek független gondolkozásmódja miatt. Horatius irói pályájának már kezdetén czéltudatosan indult meg s annak folyamán az egyes irányváltozásokat, idegen behatástól menten, maga határozó el. Nem állhat meg tehát az a vád, a melylyel néhány újabbkori kritikus illeti, hogy irodalmi munkásságában is Maecenas útmutatását követé, az ő elveit fogadó el. Soha Horatius, sem barátai egyike is Maecenast az aestheticai ízlés birájául nem tekintették, előtte fontosabb irodalmi kérdéseket nem tárgyaltak, sőt ama nagy küzdelemben is, mely köztük, a görög forrásokból tervszerüleg merítő iskola és az Enniusra esküvő s mint vesszőparipán, a köztársasági szellemen lovagló kevés tehetségű ósdi iskola tagjai közt kiélesedett, mely utóbbinak kiválóbb tagjai nem voltak s vezetőiül Bavius, Maevius és Cornificius említtetnek, Maecenas személye a harczon kívül áll, csak mint szemlélő kiséri figyelemmel annak egyes mozzanatait, szerez tudomást róla barátai értesítéséből. Emelt fővel, büszkén mondja Horatius önmagáról: Libera per vacuum posui vestigia princeps, Non aliena raeo pressi pede. Qui sibi fidit, Dux regit examen. (Ep. I. 19, 21—23. s.) Ez őszinte nyilatkozatában kételkedni okunk nincsen; ha Maecenassal a költészet vitális kérdései felett akár az általános irodalmi állapotokra, akár saját énjére vonatkozólag folytat vala eszmecserét, müveiben okvetlen megtalálnék annak nyomát. A ki minden alkalommal kiemelőleg, még dicsekedve szól összeköttetéséről Maecenassal, annak az állam fejlődése, jóléte, a polgárság érdekei körül szerzett érdemeit hangsúlyozza, az nem késett volna elismerésének adóját leróni a barátjától nyert ebbeli jó tanácsokért, hasznos utasításokért sem. Pedig a fentebb idézett sorokon kívül, a hol barátja történetírói képességeire czéloz, hiában keressük bírálatát Maecenas irodalmi szerepléséről és müveiről; valószínűleg ő is csak