Református Kollégium, Kolozsvár, 1889

- 2 tanílás nem érheti el célját csupa nézés és hallás által : a rajz nem kevésbé szükséges hozzá. Ez oly szükséges eszköz, mint a mértanhoz á mérés és a klaszszikusok élvezhetéséhez a nyelvek tanulása. A régiek azonban nemcsak az irodalom legszebb müveit hagyták reánk, hanem egyúttal a festészet és plasztika remekeit is. Bizonyára, jelentékeny formaképző tényező a gymnasium tanításban, ha a régiek szellemét többé nem csupán a görög és latin írásművek által közvetíti, hanem azon gondolatok és érzések által is, melyek az ők építményeikben és képeikben érvényesültek. A régiek kifejlett szép érzékének magasztalása, a szép vonalok, nemes alakok említése ekkor nem lenne csak üres szólásmód, a mely a tradition alapszik, hanem a meggyőződés kifejezése, mely a látásból nyeri erejét, mert a szépet nem lehet tanulni, azt érezni kell.

Ha a tanuló látni nem tanult, a legszebb képeket, vagy szobrokat csak bámulni fogja és a magasztalt szép vonal és alak, valamint a nemes egyszerűség és nagyság iránt semmi érzéke nem lesz, sőt mindezt csak egy szenvedélyes műkedvelő ábrándjának fogja tartani. Goethe is csak akkor értette meg, hogy valójában mi a klassicitás, miután alkalma volt Olaszországban az eredetieket tanulmányozni. (Elegien I. III.) Azonban a rajz nemcsak az említett ideális célokra segíti a gymnasiumi tanulót, a leendő tudóst, hanem neki különleges szakcélokra is nagy hasznára lesz. Előkészíti jobb, helyesebb látásra, sőt tanulmányait is Lámogatja, vagy képessé teszi gondolatainak érthetőbb kifejezésére, mert egy pár vonal gyakran sokkal hatásosabban szól az értelemhez, mint egy hosszú előadás. Hisz a rajz világnyelv, melyet mindenki ért és a melyen mindenkivel lehet beszélni, a kinek ép szeme van. A tudósnak pedig ezt a nyelvet ismernie kellene. Fájdalom, nem igy van.

Ha a mai gymnázista az érettségi vizsgálat után az egyetemre jut és mint bonczolónak egy csontot kell természet után rajzolnia, már az első távlati rövidítésnél gyámoltalan és az árnyékolásnál nélkülöz minden biztonságot. Ha földrajzot tánul, rajz nélkül nem haladhat; ha régiségtannal, vagy műtörténelemmel foglalkozik és a gyűjteményekben gyorsan másolatokat akar készitni, nem tudja, mint tegye ezt. Ép úgy jár a régi, vagy középkori építményekkel is: keze bizonytalan, szeme nem lát és esze nem követi a szemléletet. Nem tanult rajzolni.