Református Kollégium, Kolozsvár, 1889

„Az a nehány vonás, írja Goethe „Italienische Reise“ czimü munkájában, melyeket gyakran elsietve, ritkán helyesen papírra vetek, megkönnyítik nekem a visszaemlékezést a látott tárgyakra ; mert hiszen könnyebben emlékezhetünk az általánosra, ha a tárgyakat behatóan és élesen megfigyeljük.“ Más helyit pedig igy szól:

„Az, hogy rajzolok és a művészetet tanulmányozom, költészetemet nem hogy akadályozná, ellenkezőleg, előmozdít^, mert írni csak keveset kell, rajzolni pedig sokat.

Feleslegesnek tartom, a szabadkézi-rajz hasznáról azon tanulókat illetőleg beszélni, kik a gymnasiumból átlépnek a bányászati és erdöszeti iskolába, vagy a műegyetemre, mert itt tisztábban nyilvánul a haszna és nem értik oly könnyen félre. Nem hagyhatom figyelmen kívül azt sem, hogy a gymnasium tanulói közül csak egy rész végez minden osztályt, sok pedig önkénytesen, vagy kényszerítve, hamarább lép ki. Ezek gyakorlati pályákra lépnek, többnyire iparosok lesznek és mint ilyeneknek, meg nagyobb szükségük van a rajzra.

Újabban jelentékeny tudósok körében is örvendetesen hangoztatják a szabadkézi rajzoktatás szükségességét a gymnasiumban; dr.

Lunge tanár, pl. azt mondja: „Szembetűnő, hogy mennyire érezhető a végzett gymnázisták közül azoknál, a kik a természettudományokra, vagy a tekhnikára (az orvosi tudományt is beleértve) adják magukat, a rajzban való jártasság hiánya. Az ily tanuló először azért szenved, mert érzi, hogy a rajz tudása rendkívül elősegíti a helyes látást és másodszor, mert lépten-nyomon rá van utalva, hogy szemléleteit és gondolatait rajzban fejezze ki.“ Ez a hang nem áll magában. Az idő és a népek a rajztanitast mind jobban követelik minden iskolában, mint a modern munka alapját, a gym- násium minden osztályában és mint általános mivelődési tényezőt, |

hogy a munka iránti érzéket és érdeklődést kiképezze.

Az osztrák mérnöki és építészeti egylet Bécsben 1886-ban hangsúlyozta a szabadkézi-rajz tanítását a gymnásiumban; Skótországban, Angliában és IrlanJban minden osztályba be van vezetve, Németországban, kevés kivétellel, az alsó és felső gymnasiumban, Francziaország eleitől fogva a rajztanitás élén áll a müveit államok között. De az újabb időben sem pihent: 1880-ban művészek és tan- férfiak által új tanterveket dolgoztatván ki, minden Lycées és Col-