Református Kollégium, Kolozsvár, 1886
III. Székfoglaló értekezés. Olvasta 1886- szeptember 6-án Dr. Sárkány Lajos. Mcgillctődvc lépek e székre, sok okom van a meghatottságra. A többszörös hála érzelmei tolulnak elém s nem találok eléggé kifejezésteljes szavakat érzelmeim tolmácsolására. Midőn a főtiszteiéül egy- házkerületi közgyűlés e tanári székre méltónak ítélt engem, alkalmat nyújtott arra, hogy egész életük buzgó s eredménydús munkásságát e kollégiumnak szentelt őseim példája nyomán haladhassak; s midőn a sors azon kedvező helyzetbe hozott, hogy az atyám által hosszú szolgálat után önként elhagyott tanári széken nyomdokait követhetem s a tőle tanult hazaszeretet, egyházunkhoz és kollc* giumunkhoz való ragaszkodás szellemében működnöm, a tér megnyittatott, midőn előttem az út az alma mater iránti hála lerovására, midőn azok, kik közül sokan tanáraim voltak, most mint kollegát s barátot üdvözölnek, — a hála és köszönet érzelmeinek kellene kifejezést adnom; de ne szavak legyenek tolmácsaim............. kérem a mindenek intézőjét, hogy a jövő tanuskodhassék mellettem. Ez ünnepélyes alkalomra, azt hiszem, nem választhattam volna megfelelőbb tárgyat székfoglalóul, mint egy olyat, melyről már nagyon sokat írtak és beszéltek ugyan egyszer-másszor, de kimé" ritni soha sem lehet, s melyben mindig akadunk valami újra az eszmecsere közben, t. i. a tanítás módszerét. E kimeríthetetlen tárgynak egy különös részére hívom fel most a t. hallgatóság figyelmét s ez a mathematika tanultatása. Gyakran merülnek fel panaszok, hogy a tanulók nem fordit- nak kellő gondot a mathematikára s legtöbben nem képesek a reá fordított nagy óraszámnak megfelelő eredményt felmutatni. Jogo- sak-ó az ily panaszok, — összehasonlítva más tárgyakból felmuta-
