Református Kollégium, Kolozsvár, 1884
Megnyitó beszéd. ^Tartotta 1884. szeptember 6-kán Hegedűs István igazgató tanár. Uj korszak kezdőién állunk. Nagy átalakító események befolyását megérzék ősi hagyományaikra büszke, drága multjokhoz szent kegyelettel ragaszkodó kollégiumaink. 1861 óta ily nevezetes fordulópont nem fordult elé református kollégiumaink történelmében Ha egy pár jellemző szóban akarnám egybefoglalni az uj helyzet signa- turáját, e pár szó ennyi volna: egységes gymnasium. Az újabb alkotmányos korszak pirkadó hajnalán protestáns col- legiumaink lerázván a hatalom által rájuk erőszakolt nyűgöket: mit tehettek egyebet, mint szervezkedtek az akkori idő szelleme, az akkori idők kívánalma szerént, de a hagyományok elmosódó emlékeinek felfrissítésével. Az akkori idő szelleme: a szabadság szelleme, az akkori idők kívánalma: az egyéniség minél erőteljesebb kifejlesztése volt. Kollégiumaink történeti emlékei föléledtek, a múlt fúvalalára sok toldalé- kos intézkedés leomlott, de az ős intézmények egyén- és jellemfejlesztő erejét annál melegebben érezték. Ha a protestáns collegium szellemi arczát rajzolnám e korból öntudatra ébredésem első elragadtatásainak meleg színeivel festenék. Oh de e színek halványultak „Múlta feruut venientos anni, múlta adimunt.“ A törhetetlen bizalom a szabadjára engedett tanügyi fejlődésben, a társadalom kimeríthetetlen alkotó képességében csökkent. A kultúrának újabb meg újabb téréi nyíltak; a korszellem mind reálisabb czéljok rabja lett, gymnasiumaink iránti kegyeletes, mondhatKotozsv. lief, Coll ÉrtesitS. X
