Református Kollégium, Kolozsvár, 1883
80 tanári kar. Jeligés levélke felbontatván, szerzőül: Damó István VIII. g. o. tanuló tűnt ki. 2. A Sámi László-féle történelmi pályadij (15 frt) feladatául kitűz etett : „Adassák elő Erzsébet, angol királyné viszonya a különböző vallásfelekezetekhez, Stuart Máriához és parlamenthez.“ „Beadatott 4 dolgozat. Az elsőnek jeligéje : „Si vir es atque vires, cape vires et rape vi res.“ 1. E pályamunka 62 4-ed rétű lapra terjed. írója sokat olvasott, sokat jegyzett a feladatra vonatkozólag érdekes részleteket s néhol ügyesen dolgozott fel, de nem tudott kerekded egészet alkotni. Sok időrendi és tárgyi tévedés fordul elé a dolgozatban, mi egészen a szerző hibája, mert a használt segédkönyvek adatai helyesek mindkét tekintetben. Ezek alapján a tanári kar nem Ítélte érdemesnek a jutalmazásra, de sok fáradozásáért dicséretre méltónak. 2. A második dolgozat jeligéje: „A természet elemeit köny- nyebb feltartóztatni dühökben, mint az embert, ha szenvedélyeitől elragadva bizonyos irányban megindult.“ (Eötvös.) E dolgozat terjedelme 33 4-ed rétü lap. Szerzője legtöbbet foglalkozik Stuárt Máriával; de sikertelenül, mert szűk körben mo • zog, érdektelen adatokat sorol tel. Kálvin és Knox Jánost úgy mutatja be, mint romboló szellemű embereket. Egyetlen szereplő sem lelkesíti, egyetlen egy iránt sem fejez ki részvétet. Csak beszél- beszól, de mindig hidegen s egy pár helyen ízléstelenül is. — Erzsébetnek a parlamenttel való összeütközései közül csak azt emeli ki, hogy a parlament unszolta férjhez menetelre, de ő nem engedte meg a beavatkozást. A vallásfelekezetekről csak nehány szóval emlékezik meg s ez is jelentéktelen. Irálya lomha, nehézkes, nincs semmi választékosság benne; a sok „volt“ és „hogy“ unalmassá teszi. A mű érdemetlen lévén, a jeligés levélke elégettetett. 3. A 3-ik pályamű jeligéje : „Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt Fejfámra sötét lobogóul akaszd.“ Petőíi. A szerző dicséretre méltó szorgalmat fejtett ki az adatok ősz- szegyüjtésében; a munka 8 4-ed rétü ivre terjed. Leghelyesebben kidolgozott része az, melyben a vallási viszonyok állapotát rajzolta Erzsébet uralkodása elején. A feladat többi része nincs kidomborítva, holott például Stuárt Máriáról, a pályaművek között, ebben van legtöbb szó. Különben hibás a dolgozatnak szerkezete is. Nincs fejezetekre osztva, sőt bekezdések által sincs jelölve, hogy a szerző itt-ott uj dologra tért át. Irálya fejletlen, aránytalan. Egyébiránt tekintettel kifejtett nagy szorgalmára, szerző művét a tanári kar dicséretre méltatta. Jeligés levélkéből Benyovits Lajos YIII. g. o. tanuló tűnt ki.