Református Kollégium, Kolozsvár, 1883
78 Hogy ismételten a múlthoz viszonyítsak, jelen évben a szaval- lati és szónoklati műfaj — különösen az utóbbi — ig'en nagy hanyatlást mutat. -- E két műfajnak kevés művelője akadt s e nehány közül is csak alig egy-kettő folytatta működését az év végéig, kétséges sikerrel. A kör rendes hetilapja, Szabó Jenő VIII. g. o. szerkesztésében 18 számban, összesen 21 ívnyi tartalommal jelent meg, az ifjúság megelégedését mindvégig megőrizve. A 18 számban megjelent 2 elbeszélés, 1 rajz, 1 aesthetikai, 1 nyelvészeti tanulmány, 1 fordított munka, 24 költemény és több vegyes tartalmú czikk, általában jó elrendezéssel. A collegiumi önképzőkör által az 1883/4-ik tanévre kitűzött pályakérdések közül: a) a műfordításra beérkezett egy pályamunka : Lessing : „Die Juden“ ez. vigjátékának fordítása. „A puszta utánzás a szépmüvekben mindig hasztalan; s a mit mi másoktól átkölcsönzünk. annak mintegy újjá kell születnie bennünk, ha költői mű gyanánt akar feltűnni." (Schlegel V.) jeligével. Bírálók véleménye szerint a jelige felbátorító szerzőt, hogy az eredetin önkényes változtatásokat tegyen, ugyannyira, hogy néhol saját gondolatait látszik belopni az eredeti szöveg helyett. Sok helyt nem is érti az eredetit, s a fordi- tásbeli hibák innen származnak. Választása is helytelen, a mennyiben Lessing nyelve sok tekintetben eltérő lévén a maitól, kezdőnek igen nehéz. Mindamellett tekintve a munkára fordított nagy szolgalmat : a jutalom (4 frt) kiadható. A jeligés levélke felbontása után abból Damó István VIII. osztály tanuló neve tűnt ki. b) Az elbeszélésre beérkezett „Egy kirándulás“ ez. munka, mely azonban, mint a pályázati feltételeknek nem megfelelő: pályázatra nem bocsáttatott. c) A történelmi pályakérdésre (Bem József tábornok jellemrajza) beérkezett két pályamunka. A „Kétes pályán megvíni is dicsőség“ (Kisfaludy K.) jeligéjű vázlatosan tárgyalja Bem életét, s igyekszik őt, mint embert, hadvezért és szabadsághőst egyaránt bemutatni. Látszik, hogy több forrást használt, de megbocsáthatatlan hibája, hogy a rendelkezésére álló műveket nem felhasználj a, hanem sok helyt hivatkozás nélkül lemásolja. Nyelve is gyenge, s a stylben semmi egyöntetűség. A „Ne fuss magyar, ne fuss magyar, ha nincs hid, nincs haza“ jeligéjűnek még több hibája van. Szerző minden határozott terv nélkül fogott megírásához és Bemnek sem életét, sem jellemét nem képes élénkbe állítani. A mily hézagos e mű, mint élet- és jellemrajz, épp oly gyarló nyelvi tekintetben is. Előadása bőbeszédű, áradozó, tele sallanggal,
