Református Kollégium, Kolozsvár, 1882

pld. az egész 1617-ik óv alatt, pedig a bécsi béke értelmében nem lett volna szabad egy évnél tovább üresen tartani, de az udvar félt betölteni.

Maga Mátyás következőleg fejezi ki gondolkozását a tárgy felől III. Fülöp spanyol királynak 1617-ben. „A magyar rendek az elhunyt nádor helyére újat akarnak választani, már pedig a dynas- tiára nézve súlyos csapás lenne a nádorválasztás, miután, mig a nádori méltóság fennáll, addig nem lesz Magyarországon béke és nyugalom. Végre a császár visszaszerezni óhajtja a magyar koronát. E kincs, mióta azt Ferdinánd II. János anyjától megszerezte, mindig a királyok kezei közt volt, s csak a Eudolf és Mátyás közt támadt viszályok idejében jutott a magyarok kezébe, kik azt Pozsonyban őrzik. A korona visszaszerzésére sem lehet kísérletet tenni fegyveres erő nélkül. És ha e nagy horderejű ügyben nem sietünk kedvező fordulatot létesíteni, szükséges lesz elhalasztani az országgyűlést, vele a koronázást, s attól lehet tartani, hogy ez jövőben még nehezebben lesz kivihető. E miatt a császári felségek bizalommal fordulnak catli. királyi felségedhez, hogy dicsőséges Háza fenntartásának és gyarapodásának érdekében méltóztassék rendelkezésük alá bocsátani azon hadcsapatokat, a melyek eddig Ve- lencze ellen harczoltak.“

Ha e két levelen kívül egyéb semmi sem maradt volna a fölkelők igazolására, ez is elég volna.

És most azt hiszem, azon tiszta tudattal válhatunk meg a „Querela Hungáriáé “-tói, hogy állításai igazak, és hogy a mozgalom, mely 1619-ben indult, a politikai és vallás-szabadság érdekében kezdődött.

Ezekután az igénytelen értekezésem iránt tanúsított becses figyelmet melegen megköszönvén, ajánlom magam a Méltóságos Elöljáróság, a Tekintetes Tanári Kar és a nemes ifjúság szives jóindulatába.

20