Református Kollégium, Kolozsvár, 1881
3 A megemlékezés, a hála szavai után, hadd térjek életünk má- második nemtőjé hez: a Keményhez. Ev kezdetén a növendék ifjú reménynyel gazdag nyiladozó kebellel lépi át ez iskola küszöbét. Keménynyel, melyet még nem szállított alá a tapasztalat ridegebb, de érlelő hatása; rernénynyel, mely nem mérlegeli a lehetőség szűkös mértékét; rernénynyel, mely a képességet hihetetlen magasra fokozza; reménynyel, mely egy görög bölcs szerint az „ébren levők álma.“ A pályafutás végén mennyi a legyőzetett! mennyi a csüggedező! Nem egy kifáradva, „az ébrenlevők álmát“ köddé foszolni látja. De mégis van egy világ, a csodák világa ; van egy világ, melynek törvénye a szabadság, melynek határa a végtelenség, mely az emberi lélek mélyén szunynyad, de ha felebred, ha tudatra gerjed: nem ismer leveretést, nőin tapasztal csüggedést, nincs múlandóság alá vetve. E világ: az akarat világa, melyről a nagy Kant azt mondta, hogy fenségesebb a csillagos égbolt pompájánál. E szunnyadó világgal jöttök ti ifjak ez intézetbe. E szunnyadó erő fölgerjesztését tűzi ki szent czólul: ez oktatva nevelő eol- legium. E collegium második megalapítója, szellemi újjáteremtője, Apáczai Csere János, épen kilencz negyed száz eve, hogy prograrnm- szerü fényes beszédében megemlékezvén az egyszeri szónokról, ki egy tekintélyes hallgatóság előtt, mely várva-várta a szót ajkairól, csak annyit mondott: Ember, ezzel mintegy szemlélhetően akarván minden hallgatójának leikébe vésni a szó súlyát, jelentőségét, kijelenté, hogy neki csak annyit kellene mondania: Iskola! oly mindent kifejező, a jobb jövőt magába rejtő e szó, ha valóságba megy. Én is nemes ifjúság, csak elmondhatom a nagy Apáczaival: az akarat világát, mely a szunnyadó erőkben rejlik, a ne velő intézeteknek hivatása létrehívni; az embert emberré képezni; mindazon tehetségeket és erőket kifejleszteni, melyek összege o szó: ember; hogy az Apáczai által felhozott egyszeri szónok beszéde, ha ez egy szóból állana is, elég jelentőséggel bírjon ez intézetből kilépő minden ifjúra nézve. De akkor az akarat világa, melyről állitám, hogy törvénye a szabadság, e szabadság által úgy érvényesül, mint a hogy vallásunk 1*