Református Kollégium, Kolozsvár, 1881

4 értelraezé a szabadságot a héber törvényszerűséggel szemben. Sza­bad a féktelen indulatokkal szemben, mint Odysseus Kirke bűvitala által nem volt állattá sülyeszthetö; szabad a osábokkal szemben, mint az ithakai bujdosó a syren hangok által nem volt elszédithe- tő; szabad a henyeség szellemölő hatalmával, a csüggedt tétlenség zsibbasztó, az érzékiség ernyesztő hatásával szemben. De a világosság fia, mely megtisztelő czimmel a szentkönyv nevezi az embert, csak úgy szabad, ha megösmeri az erkölcsi világ megmásithatlan és ki sem játszható törvényeit és ezeket önként te­szi élete törvényeivé. De az erkölcsi törvények ki nem elégíthető tevékenységre sarkalnak; az erkölcsiség nemes aspirácziókat költ fel a jóra termett lélekben : soha egészen be nem tölthető köteles­ségek a nagy feladatok egész sorát tárja fel előtte; a Herakles csodatetteiről szóló monda hősévé avatja fel a szellemi téren min­den egyes ifjat. Kérdezheted nemes ifjú: a családi kör meleg tűzhelyétől, a forrón szerető édes anya meleg ölelő karjai közül, a kedves testvé­rek vidám seregétől azért jöttem én e falak közé, hogy erőmet ta­lán meghaladó teendőkro, szigorú kötelmekről halljak és az ernye- dés, a hanyagság, törvénysértés esetében büntetések sújtsanak ? A gyermeki lét gondtalan szabadsága helyett lépten-ny omon korlátok, tilalmak körébe miért kelle lépnem. De nemes ifjú, a családi tűzhelyen is a szülők kitartó, éjjeket átvirasztó ébersége tartja fenn azt a melegítő tűzet;a földi paradi­csomot nagy munka, nehéz verejték árán szerzik meg a to gyá­moltalan, segélytelen gyermekkorod számára: de te vagy hivatva egykoron őket, fölváltani, hasonló teendők várnak te reád: -ha nem gyakorlód erőidet, ha nem fejleszted képzettségeidet, ha nem szok­tatod lelkedet a nagy feladatok megértéséhez, nem edzed jelleme­det: a szenvedélyek forró korszakában, az élet viharaiban megtörsz, meg nem állasz. De aztán a nagy aspirácziókkal járó nagy erőfeszítés csak kezdetben tűnik föl tűrhetetlennek, az erőfejtés arányában nő a lé­lek; szárnyat bontva emelkedik főlebb-főlebb. És mily dicső a földi lét nyűgeiből öntudattal és nem gyermeki ábránddal, akaraterővel és nem regényes rajongással kiemelkedni. A családi élet tűzhelyét itt nem találjátok fel, de feltaláljátok

Next

/
Thumbnails
Contents