Református Kollégium, Kolozsvár, 1879
G5 2. A közelebbről lefolyt vizsgálatok és pályázatok alkalmára, egyes egyének által, ajándékképpen nyújtott összegből részesült 14 növendékünk, összesen 41 írtban. 3. Jelen tanév elején, a gr. Teleki Sámuel-féle alapítvány értelmében, a múlt évről fennmaradt pályadijjal együtt 2 pálya- dijra két pályakérdés liirdettetett ki a fennálló szokás szerint: egy történelmi és egy görög irodalmi; e pályázatoknak következő eredménye volt: a) A történelmi pályakérdésre: „Adassék elő, hogy a nem nemesek érdekében mit tett a magyar törvényhozás lSS^/g országgyűléstől 1848-ig ?“ A kitűzött ideig egy pályamunka érkezett be e jeligével: „Szabadság és tulajdon!“ Pályázó igen helyesen, — mintegy bovezetósképen, a nem nemesek állapotát ismerteti, a milyen volt az alkotmány és a viszonyok szerint az 1832—3(5. országgyűlés előtt. A leirt állapotból azután helyesen következteti, hogy föld- mivelés, ipar, kereskedelem egészségesen nem fejlődhetett, és politikai helyzetünk alárendelt volt. A nemzet érezte a helyzet tarthatatlanságát és reformálni akart, de reform terveikkel az országos bizottságok eszméivel szembe a gr. Széchenyi István irodalmi fellépésének értékét és hatását a „Hitel,“ „Yilág,“ „Stadium“ által, kellőleg kitünteti. Hogy az új eszmék hatása alatt, a kormány csökönössége mellett, a nem nemesek érdekében mit tett a magyar törvényhozás 1832—1848-ig, a rendelkezésére állott adatokból, elég értelmesen állította össze. A pályamű 238 4-rétű lap. A használt források külön két lapon vannak feljegyezve. Az irálya elég világos, egyszerű. Pályázó a kérdés terjedelmét ismeri, és lényegest el nem hagyott. Ezeket tekintetbe véve a pályamunka a kitűzött jutalomra méltónak ítéltetett; e pályamű Írója, a csatolt jeligés levélke tanúsítása szerint: Hajdú Ferencz, VII. k. o. h) A görög irodalmi kérdésre: „Ismertessék, illetőleg jelöltessék ki a görög elcgia fénykora, a jelesebb darabok tartalmi ismertetésével.“ Ertesitő 5
