Református Kollégium, Kolozsvár, 1876
15 dolatot teremt bennünk is, hanem még arra is képesek leszünk, hogy a nyelvnek azon mélyen rejlő csodáit felfoghassuk, a benne olvasható krónikákat és történelmeket megérthessük: ezen képző hatásukat nem nevezhetjük-e méltán a legnagyobb előnynek, a leghasznosabb haszonnak ? Csak az nem nevezi annak, a ki az anynyira elharapódzó hasznossági elvtől vezettetve magát, a szellemi kiképzésében is csak a mától holnapig való haszonra gondol. Úgy de, az ilyen előtt nem csak az ó-kori klaszszikus nyelvek, hanem mindazon tudományok, a melyek a szoros szakmakörön kívül esnek, szint oly haszon és előny nélkül valók, mert a választott életpályán semmi kézzelfogható hasznot nem nyújtanak. Az iiy véleményűek mondanak aztán kárhoztató Ítéletet a klaszszikus nyelvek felől és eszközük nagy részben azt, hogy ezen nyelvek tanulásának ne legyen semmi előnye és haszna. Ezek nem gondolják meg, hogy az ily nemű vélemények és nézetek terjesztésével az ifjúság munkakedvét csökkentik és kötelesség-érzetét ve- szélyezik; ezek nélkül pedig eredménytelen az oktatás és nevelés egyiránt. Mert hát, hogyan legyen kedve a növendékünk olyan tudományok mélyebbre ható, komoly tanulmányozására, a melyek felől a nagy közönségtől mindig csak azt hallja, hogy azok haszontalan dolgok? ily vélemény hallatára, természetes, hogy elmegy a kedve a klaszszikus nyelvek tanulásától s a kénytelen — kelletlen való tanulás csakugyan nem mutat semmi előnyt és semmi hasznot. De, a növendék esze-járása nem állapodik itt meg. 0 ngy gondolkozik tovább, hogy neki bizony nem csak a hellén és latin nyelvekre, hanem ezeken kivül még sok más tudományra sem lesz szüksége soha; tehát ő ezeket sem tanulja. Ilyen „nem tanulom, mert haszontalan “-féle gondolkozással halad végig a növendék a kiszabott tantárgyakon és tanulásának végeredménye vagy édes kevés, vagy semmi. És ekkor aztán kész a kárhoztató ítélet, a mely legelső sorban éppen a klaszszikus nyelvek ellen fordul, mert — úgy mondják — ezek rabolják el a tanulási idő nagy részét és ezekkel kínozzák el a jó reményű, tehetséges növendéket. Igv keletkezik, tisztelt közönség, ama közvélemény közvetlenül a klaszszikus nyelvek ellen — közvetve, a többiek ellen is — a mely a gymnáziális képzést oly igen hátráltatja és megbénítja. Csak bízza rá az a közvélemény az ifjúság szellemi képzését beleszólás nélkül a gymná- ziumra, hogy a szellemi tehetségek fejlesztését elvei szerint, sza-