Református Kollégium, Kolozsvár, 1875

34 Ezért, bármint óhajtanám ez ünnepélyes órában a letűnt évnek mentői tanuságosb képét rajzolni; bármennyire kívánnék kellően be­számolni, ugy a szülők, mint a közönség előtt arról, hogy tanodánk mennyire felelt meg a letűnt év alatt a belé helyezett reményeknek és várakozásoknak és az ifjúság mennyire közelítette meg az elébe tűzött ezélokat: jelzett állapotunk miatt kénytelen vagyok beszámolá­somat lehető rövidre vonni. Mindenek előtt a kegyelet szelíd, hatalmas parancsainak kell eleget tennem, t. i. azon gyász eseményeket kell megérintenem, me- pfek tanodánkat év folytán, részint közvetve, részint közvetlenül szo­morúsággal illették. Év folytán négy alkalommal volt kitűzve tanodánkon a gyász­lobogó: négy halottunk volt. A halálozások idői sorrendét nem követve: legnagyobb halot­tunk Deák Ferencz volt, kinek elhunytat, az egész nemzettel együtt, tanodánk is méltó ünnepélyességgel gyászolta meg, folyó évi márcz. hó 25-ikén. Az ő kimúlása is, mint minden valódi nagy hazafié, in­kább apotheosisnak, mint halálnak nevezhető. Hideg, sötét feledés sír­jába szállás helyett, milliók meleg keblébe költözött az ő nagy szel­leme, hol élni és hatni fog, míg csak magyar nemzet és történelem lenni fognak. A tanodánk által megtartott emlék-ünnepély szónokai: fölöslegessé tették nekem, hogy e helyen a gyász-esemény fölemlité- sénél egyébre ki terjeszkedjem. Második nagy halottunk: egyházkerületi főgondnok, legidősb gr. Teleki Domokos volt. Földi részeit folyó évi május hó 3-án kísértük örök nyugalomra. Egyházkerületi igazgató-tanácsunk : a valódi hon­finak, protestáns egyházunk és tanügyünk erős oszlopának, minden közügy buzgó bajnokának, érdemeihez méltóan megadandó a hála és kegyelet adóját: ugy intézkedett, hogy mind egyházmegyéink, mind főtanodáink részéről a jövő September hó elejére gyász-ünnepély tar­tását rendelte el az elhunyt fölött. Ez intézkedés által a nemes ha­lott szelleme fölvétetik az erdélyi prot. egyház és tanügy pantheoná- ba, hol a közügyek bajnokai örök életet élnek. A részünkre is elren­delt gyász-ünnepély leendő szónoka majd méltóan fogja tolmácsolni a nemes halott érdemeit és a halála által okozott veszteséget. Harmadik halottunk: Nagy Ferencz, nyugalmazott tanár-társunk volt. Folyó évi február hó 25-ik napján adta meg neki tanári testü­letünk és a tanodái ifjúság a kiérdemelt végső tiszteletet. Csaknem

Next

/
Thumbnails
Contents