Református Kollégium, Kolozsvár, 1875
32 a Nesztoréi fijához, Antilokhoszhoz, amaz örök fényben ragyogó pályafutáson, Pátroklosz temetkezési ünnepén. Ott, egyebek közt, igy inti különben is derék fiát az agg hős: „vedd eszedbe szavam, nehogy a hozzád méltó pálya-dijtól elessél/ Favágót is többre segít esze, mint ereje. Viharos tengeren a kormányos észszel vezérli hajóját. így, észszel tesz túl a kocsis is más kocsison. Ki fogatában elbizakodva, eszély nélkül csavarog, majd nem bírja pályán tartani kitörő paripáit. Eszélyes ember, ha lassúbb lovakat izgat: folyton a czélra vigyáz, szakadatlan előre igyekszik és az előtte futókra figyelmez. Légy eszeden hát és óvatos!“ E másnak adott régi tanács nekünk is jó szolgálatot tehet. Én csak kiegészitni kívánom azt e következőkkel. Törvényeinket, kötelmeinket minden esetre tudnunk is kell, de itt a puszta tudás nagyon csekély értékű: azokat éreznünk és tennünk kell, és pedig az életnek minden zavaró, minden félrecsábitó körülményei közt. Mondani szokták: „minden kezdet nehéz.“ E közmondás sokat megcsalt már, és megfog csalni jövőben is. Megcsalja mindazokat, kik azt hiszik, hogy a kezdés bajosabb, mint a tovább folytatás és végre vitel. En úgy tapasztaltam, hogy kezdeni épen nem nehéz, sőt kellemesen könynyü. Jól kezdeni, már nehezebb; és a jól kezdet- tet jól be is végezni, ez már valóban nehéz. Az önképző pályáján a czélhoz-jutást csakis a. lelkesedéssel párosult kitartó munkásság biztosíthatja, De tudnunk kell, hogy a lelkesedés kétféle: egyik heves, de mulékony; a másik csendes, de folytonos. Az elsőre a csatába menő harczosnak van szüksége; nekünk csak is a második biztosítja a győzelmet. És már e csendes, de folytonos lelkesedés tüzét égni óhajtva mindyájunk kebelében, ezennel felvonom az 1875/6-iH tanodái év pálya-sorompóját ! Erőt és kitartást óhajtok a szaladáshoz! A pálya végén ha isten is úgy akarja, ismét együtt leszünk. Vajha, mindnyájan ne csak ott lehetnénk, hanem erőink mértéke szerént, részesülhetnénk is a czélhoz-jutás örömeiben! Addig is isten kegyelme és oltalma nyugodjék édes hazánk, koronás királyunk, városunk, annak elöljárói, tanárai, minden rendű tanítói és tanulói fölött.
