Református Kollégium, Kolozsvár, 1875

Azonban veszélyes dolog lenne ily nagy bajainknak eme forrásait közönyös szemekkel tovább nézni; rajta, fogjunk azok bedugá- sához, de úgy azonban, hogy keressünk minden egyes forrás betöméséhez szükséges gyógyszert vagy závárt. Tömjék be a magokét a tanulók, a magokét a tanítók is; hasonlóképen a magokét a papok, a magokét a curátorok is. És bizony úgy látszik, hogy tanulóink már elébb szorgalmasan hozzáláttak ezen munkához, hiszen a legtöbben nem a szolgaságtól féltőkben, hanem meggondolt szabad választásból és a tudományok iránti szeretetből; nem kényszerítve, de szabad akaratból, az élet külső kényelmeit számba nem véve, csakhogy leiköket kiművelhessék, testük művelését egészen elhanyagolták és minket ide a szegénység közepébe követtek bármit eltűrni készek, mintsem parányit is engedjenek azon hő szeretetből, melylyel a múzsák iránt lángolnak. Valóban kellett volna az ilyeneket segíteni, de ki lelkét erre adta volna, eddig még senkit sem láttunk. Hogy az iskola-mesterek is a magok forrása betömésére megtették kötelességüket, onnét is kitűnik, hogy istentől és az akadémiáktól ünnepélyesen lettek kibocsátva a tanítói pályára, sőt vissza is utasították nehány egzház meghívását fényes papi állomásra, inkább akarták a leg- negyobb küzdések, nyomoráságok, viszontagságok, szegénység, meg- vettetés és más számlálhatatlan bajok, kellemetlenségek között is viszontagság teljes Spártájokat erejűkhez képest ékesíteni, mint állomásukat, hová isten által rendeltetének, elhagyni. És nem szűnnek meginteni, buzdítani és ösztökélni mindenkit, hogy teljesítse az igazi keresztyén ember kötelességét az iskolák előmozdítása iránt. És mivel a classis praeceptorok tartása nagyobb teherrel jár, mintsem magok hordozhatnák, mint kell vala, az egyházhoz folyamodtak. És hogy a zavar ezen iskolákból gyökerestül kiirtassék, az összes classisokbnn és a külön iskolákban komolyan szem előtt tartandó módját a tanításnak megfontolás után előírták és ígérik, hogy a theologia, philolo- gia és philosophia folytonos olvasásában szorgalmatosak lesznek. Sőt ha a harmadik pap fogadása által megakadályoztatva látnák azt, hogy a classis praeceptoroknak rendes fizetés adássók, készek magokat kötelezni, hogy felváltva az egyes hetekben prédikálnak.

Az egyházi férfiakban meg van a kegyes szándék, melylyel eddig az iskolákat felkarolták, ebben nem csak tovább megmaradni, de erősödni, az övéiket e közös érdek előmozdítására gyakori buzdításokkal ösztönözni a szerencsétlen iskola-tanitókat vigasztalni és a