Református Kollégium, Kolozsvár, 1874

A XVI. század utolsó felében az Ilosvai Benedek és Kassai Dávid Zsigm. alatt ideiglenes virágzásnak indult gy.-fehérvári iskolán kivftl jelentékenyebb tanintézetünk egyáltalában nem volt. A XVII. század elején Bethlen Gáb. Magyarországból behívott helv. hitv. tanítókkal hoz uj életet, az aléltságban sinylő érd. ev. ref. egyház fölelevenitésére. A gy.- Fehérvártt alapított jeles collegium egy ideig még nem lévén képes elegendő képzett egyént előállítani: iskoláink szintén Magyarországból s főleg a hozzánk legközelebb levő s akkor virágzás ponton állott n.-váradi intézetből, nyerték a szükséges tanerőket. Kolozsvári iskolánknál Mogyorósi az első azok közt a kikről tudjuk, hogy hazai tanulásukat a gy.-fe- hérvári tanodában merítették. Müködött-e egynél több tanító iskolánkban? erről Poresalmi idejéig semmi tudomásunk. 0 az első, a ki itt hu- zamosb időn keresztül tanitóskodott s vele egyidejűleg működött, úgy látszik, Mogyorósi Elek, a ki 1641-ben még akadémián volt s lejövete- le után lett kolozsvári pap s egyszersmind az iskolában tanár. Ily minőségben jő később Bátai György, majd Igaz Kálmán és Sikó Ez utóbbi Bethlen Miklós tanúsága szerint 1654-ben intézetünknél vala, de Igaz Kálmán valószínűleg már nem volt itt, különben, alig hihető, hogy Bethlen róla is ne tett volna említést. Ámde az azelőtti évbon még Igaznak is itt kellett lennie, mert Apáczai 1653. novemberében tartott gy.-fehér- vári beköszöntőjében „De stúdió sapientiae (42 1.) ezeket mondja; „Ast tu Claudiopolitana (se. scliola) recens extrucia nihilne ex vetustis exues exuviis? haud equidem persuadere milii unquam poteris, vivit envn in te Ports'almius, antiqnus noster et nunquam non laudandus praeceptor, vivit Colomannus, vivit et Sikó, quos dam vivos smlis reformata es.“

Ezzel az óvári iskola ismertetését befejezvén átjövünk a Bethlen Gábor adományozta Farkas utczai telekre, melyen tanintézetünkre nézve új ég és új föld kezdődik.

Ili. Fejezet.

A farkasutezai collegium 1656-tól e század végéig.

A fejedelmi s országos intézkedés alapján tervezett kolozsvári akadémia csak a XVlI-ik század második felében jöhetett tényleg létre. A nagy kezdeményező müve létesítésén nem munkálhatván, özvegy utóda Brandenburgi Kata igyekezett némileg a hiány helyrepótlásán, a kolozsvári egyház és iskola számára rendelvén a férje s Bátori adománya alap-