Református Kollégium, Kolozsvár, 1874
VIII. Lakhely, termek, gyűjtemények. 1. Lakhely, tantermek. Eltekintve a tanoda külső birtokaitól, sőt a tanári szállásul használt épületeket is mellőzve: csak azon belső telek leírására szorítkozunk, melyen a tanuló intézet főépülete jelenben áll. Ezen helynek birtokunkba jutásáról olvassuk: „Bethlen Gábor, Erdély fejedelme, midőn éppen a protestántizmus és a nemzeti függetlenség érdekében folytatott diadalmas hadjáratából viszszatért: győzelmeinek legmaradandóbb emlékét állttá fel Erdélyben. 1622 tavaszán megnyílt kolozsvári országgyűlés az iskolák ügyével is foglalkozott. A fejedelem ez évben adta a ref. egyháznak a belső-far- kas-utczai (puszta) iskola helyet, mely 1603-ban, mint a jezsuiták birtoka leromboltatott volt. Most a rendek május 1-én kelt végzése kiköti, hogy azon a helyen „akadémiának erigálása legyen.“ A kivitelt aztán a fejedelemre bízták a rendek. „ük azt hitték, hogy Kolozsvár „mind sccuritással, mind állapottal, helylyel arra legalkalmatosabb,* midőn „hazánk gyakorta és véletlenül oly motusokat szenved, hogy az akadémia megháborodhatnék.“ De Bethlen a fejedelmi székvárost nagyobb securitással birónak Ítélte s elhatározta, hogy a gyula-fej érvári iskolát emeli Erdély főtanodájává.“ *) Erre a farkas-utczai helyre I. Bákóczi György emelteti a mostani nagy templomot (elkészült 1646-ban); a templom nyugoti végéhez épített tanoda csak 1656-ban készült el anynyira, hogy ezen év nov. 20- kán Apáczai, az új nagy teremben, beköszöntőjét tarthatta. Az ősi iskola telek a mostaninál jóval kisebb volt; 20 ölnyi széles, 80 ölnyi hoszszú négy-szögben: azon szögletet foglalta el, mely a *) Makkai Domo kos: a gy.-fejérvár-nagyenyedi Bethlen-főtanoda története. Kéziratban, Hasonlítsd Fekete tört. 21. 22; és 29. 30, 1. 1.
