Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1943

5 reteknek megfelelő értelmi fejlettség, szerzett ismeretek, életviszo­nyok, stb., amelyekre építeni lehet. A R. U. kezdő fokon mindezekre különös tekintettel is van. így pl. megkívánja, hogy az I. osztályos olvasmányok megválasztá­sában ,,az irodalmi értéket össze kell egyeztetni a tízesztendős gyer­mek érdeklődésével és értelmi fejlettségével.” (27. 1.) Azt is meg­kívánja, hogy a gyermek életviszonyaiból induljon ki a megbeszélés és ismeretközlés. Ugyancsak az I. osztályos anyagban, a műfajnevek tartalmának közlésénél olvassuk az újabb figyelmeztetést: ,, . . . mindig vigyázzunk arra, hogy át ne lépjük azt a határt, ame­lyet a tízéves gyermek lelkialkata megszab.” (u. o.) A további (II.—VIII.) osztályok olvasmányanyagának megvá­lasztásában az irodalomismeret, stílusismeret, műfaji fogalmak közlésében erősen érvényesül ugyan a fokozatosság elve, a tanulók értelmi fejlettségére vonatkozóan azonban seholsem találkozunk kifejezett utalással. Pedig erre ugyancsak nagy szükség volna. Art íg ugyanis az I—II. osztályos fokon fogalmi jellegű irodalomismereti tudnivaló éppen a fenti tekintetből alig van, addig a III. osztálytól kezdve mindinkább előtérbe kerülnek a szerkezeti, stílusbeli és for­mai sajátságok, az epikus jellemzés, a lélekrajz fogalma, amelyek már szigorúan az irodalomismeret körébe esnek. Az V. és VI. osztály ismeretanyaga hordozza itt is a legkomolyabb problémákat. A R. U. itt egyszerre szokatlanul nagy igényekkel lép fel a 14 -15 éves, tehát az értelmi fejlettség erősen alakuló és fejlődő fokán álló ta­nulóval szemben. Erről meggyőz bennünket egy pillantás a serdülő­korba lépő, vagy már benne élő gyermek leikébe. A fiú az állandó érdeklődés korát éli, de legfeljebb a logikai érdeklődés küszöbén áll már. Emlékezetének fejlődési vonala hanyatló, de legalább is inga­dozó. Meumannak az értelmi fejlettségre vonatkozó definíciós* kí­sérletei igazolták, hogy az absztrakt fogalmak iránti érdeklődés a serdülő korral párhuzamosan fejlődik ugyan, de tetőpontját az ifjú­korban, tehát 18 év körül éri el. így a 14—15 éves fiú még inkább konkrét típus, képekben gondolkodik. A fogalmak, elvont schémák és kategóriák a fejlettebb, absztrakt típus érdeklődési körébe vág­nak. Már pedig az a helyzet, hogy az V.—VI. osztályban az elvont irodalomismereti fogalmak egész halmaza várja a tanulót. A R. U. erre vonatkozóan így rendelkezik: „Az irodaiomismeret itt azokat az eszközöket adja kezébe a tanulónak, amelyek segítségével a meg­ismert irodalmi tényeket a maguk korszerű és tárgyi kötöttségében szemlélni és rendezni lehet. Az olvasmányanyag szellemiségünk tör­téneti útján halad végig korszakokat átérő lépésekkel, Ez bizonyos fogalmi készlet tudatosítását követeli.” 148. 1.) A gyakorlatban ez így fest: az V. osztályos olvasmányok keretében a következő fogal­mak szerepelnek: lélekismeret, nemzeti-, honalapítói-hivatástudat, hősi és lovagi (vallásos) eszményváltás, kortörekvések, uralkodó eszmények, korproblémák, lelki problémák, a kegyelem és bűn vi­szonya, végvári vitéz-lélek, Rákóczi-hívek-lelke, a magyar szellem válsága, stb., stb. * Id. Weszely: A korszerű nevelés alapelvei.

Next

/
Thumbnails
Contents