Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1942

95 bezárta a menetei a nagy tudós, a nagy godolkodó, Erdélyi Károly igaz­gató. Bementünk a templomba s még hallottam a kóruson dirigáló Rietly Károly karnagyi pálcájának halk kopogását s máris felcsendült a szép egyházi ének: Áldozattal járul Hozzád . . . Mise után még végignéztem az intézetbe való bevonulást, majd az ifjúkori emlékek hatása alatt megrendült lélekkel indultam hivatalom felé. Éreztem, tudtam, hogy amit itt látni véltem, csak a felizgatott képzelelem játéka volt, de ha az ifjúság szeméből felém sugárzott tekintetekre gondoltam, amelyekből ki lehetett olvasni, hogy mi nem akárkik, hanem piarista növendékek vagyunk, ami bizonyos rangot jelent a diákság körében s amikor látnom kellett a tanári karnak nagy hasonlóságát azokkal, akik egykor az én tanáraim voltak, önkéntelenül is felmerült a kérdés bennem: mi ennek a magyarázata? Azt hiszem, helye­sen Ítéltem, amikor megállapítottam, az a piarista szellem, amely a lelkeket annyira át tudja alakítani, az a külsőre is hatással van. S ez a magyarázata annak, hogy a volt piarista növendéket legtöbbször kint az életben is könnyű felismerni s ez csak a piarista szellem munkájának eredménye lehet“. Ezt, a középiskolában kapott szellemet Farsang Endre egész életé­ben nemcsak megőrizte és ápolta, hanem ennek megfelelően élt is. Gimná­ziumi tanulmányait bene maturussal befejezvén, a helybeli Ferenc József Tudományegyetem jogi karára iratkozott s ott 1910-ben állam-, a követ­kező évben jogtudományi doktorátust szerzett. Az előbbinek birtokában, 1910-ben állami szolgálatba lépett. A dési törvényszéken kezdette, mint díjas joggyakornok. Ugyané minőségben 1911. szeptemberében a kolozsvári törvényszékhez nyert kinevezést. 1913-ban már jegyző a tordai járásbíróságon, 1917-ben pedig a dicsőszentmártoni járásbíróság albírája. Ebben a minő­ségben kerül 1918-ban a nagyszebeni törvényszékhez. Itt nem sokáig mű­ködhetett. A történelmi események hatása allatt el kell hagynia szülőföldjét, Erdélyt. 1920. októberében a budapesti ügyészséghez nyer beosztást. Két év múlva ugyanott a büntetőtörvényszék bírája. A fővárosból a változatos bírói sors Dunántúlra viszi. 1926. szeptemberében Adonyba kerül, mint az ottani járásbíróság elnöke. Elnöksége alatt épült a járásbíróság új palotája, öt év múlva hasonló minőségben a szentendrei járásbíróság élére kerül. 1936. kezdete óta pedig a váci járásbíróság elnöki tisztét tölti be. 1940. első hónapjában ismét a fővárosban találjuk. A pestvidéki törvényszék tanácselnöke. A második bécsi döntés ugyanazon év augusztusának végén Erdély egyrészét visszajuttatja az ezeréves s Trianonban megcsonkított magyar államnak. Kolozsvár újra a magyar haza gyöngye. A féltett helyre a megnagyobbodott ország legképzettebb hivatalnokai jönnek. Közöttük van iskolánk nyolc éven át volt növendéke, Farsang Endre is, aki az itteni ítélőtáblához tanácselnöki minőségben nyert kinevezést. Harminchárom éves bírói és ügyészi munkáját s ebbe a körbe sorol­ható tevékenységét nem ezek a kegyeletes sorok vannak hivatva méltatni.

Next

/
Thumbnails
Contents